알레이스터 크로울리의 생애 by 헝가리 텔레마 사이트ㅋ

​

크롬 한글번역으로

헝가리어 꽤 잘 번역되네요?

ㅋㅋㅋ

명칭만 조금 수정하고 나머진 그대로 뒀어용~

귀찮ㅠㅠ

​

요 사이트 사라지기 전에 백업하는 기분으로ㅎㅎㅎㅎ

http://www.thelema.hu/lifeof.html

Thelema.hu

 

링크 글들도 함께보면 더더더더더 좋음!

링크의 링크 글들까지 보면 더x10000 좋음ㅋ

​

https://cafe.naver.com/purifymoon/2239

텔레마와 알레이스터 크로울리 by Llewellyns Complete Book of Ceremonial Magick

 

https://cafe.naver.com/purifymoon/4001

알레이스터 크로울리 그는 누구인가? by 소환사

https://cafe.naver.com/purifymoon/1971

알레이스터 크로울리의 전생

 

https://cafe.naver.com/purifymoon/3823

IF 알레이스터 크로울리

 

https://cafe.naver.com/purifymoon/1505

알레이스터 크로울리의 고백 : 마법명 바포메트에 대해서~

 

https://cafe.naver.com/purifymoon/1512

[원문] 니나 햄릿의 Laughing Torso에서 알레이스터 크로울리 부분

 

https://cafe.naver.com/purifymoon/2218

이집트 앙크-에프-엔-콘수의 비석과 신성한 아카두아 만트라

 

https://cafe.naver.com/purifymoon/3927

텔레마식 크로울리류 "승리의 V" 해석

 

알레이스터 크로울리의 생애

​

​

원래 에드워드 알렉산더 크로울리로 알려진 알레이스터 크로울리는 1875년 10월 12일 천칭자리(밤 12시 반, 승천 사자자리)로 태어났습니다. 그의 가족은 튜더스 시대에 몇 시간 동안 영국에서 살았지만 원래는 아일랜드 혈통이었을 것입니다(O'크로울리라는 이름은 아일랜드 남서부에서 매우 일반적입니다). 그의 아버지 에드워드 크로울리는 엔지니어가 되기 위해 공부했지만 결국 그의 아내 에밀리 베르타 비숍과 마찬가지로 폴리머스 형제단이라고 하는 부서지기 쉬운 청교도 종파의 추종자이자 설교자가 되었습니다. 이 종파는 1820년대에 개신교 신학자 존 넬슨 다비에 의해 설립되었는데, 그는 성의 죄악된 부도덕을 설파하고 크리스마스는 정죄할 수 있는 이교도 축일, 교황 자신은 적그리스도, 그리고 영국 기독교 종교 축일의 지옥 같은 죄에 대한 견해를 표명했습니다. 그는 또한 알코올 소비를 엄격히 금지했습니다.

​

가족은 셰익스피어의 고향인 스트랫퍼드어폰에이번에서 멀지 않은 평화로운 시골 마을 리밍턴에 살았습니다. 크로울리는 나중에 이 근접성에 대해 다음과 같이 논평했습니다. "...이런 작은 군이 영국의 가장 위대한 두 시인에게 준 것은 참으로 이상한 우연의 일치입니다. 왜냐하면 우리도 셰익스피어를 잊을 수 없기 때문입니다."

​

엄격한 청교도 환경에도 불구하고 작은 에드워드 알렉산더(별명 앨릭)는 수익성 있는 양조장 덕분에 거의 버릇없는 아이였던 것 같습니다. 크로울리는 자신의 회상에서 부처가 3가지 주요 징후를 가지고 태어났다고 주장합니다. 그는 칼집에서 태어났고, 혀는 아래로 자라며, 왼쪽에서 오른쪽으로 말린 4개의 머리카락이 심장 중앙 위로 정확히 심장 모양으로 자랐습니다. 卍자. 아주 어린 시절에도 말할 수 없이 긴 히브리어 이름은 자세한 비유보다 성경에 더 관심이 있었습니다. 그의 완고함은 일찍이 자서전에서 다음과 같은 이야기를 기록했습니다. 그가 쐐기풀 덤불에 걸려 그것을 잡으려고 할 때 그의 아버지는 "당신은 나를 믿습니까, 아니면 경험에서 배우겠습니까?"라고 물었다.

​

또 다른 놀라운 일화: 그가 부모님과 함께 기차역 플랫폼에 서 있을 때, 무거운 여행 가방이 미끄러져 그의 바로 옆에 있는 돌 위에 떨어졌습니다. 모두가 만장일치로 그를 짓밟지 않도록 보호 한 것은 성수호천사라고 주장했습니다. 이것은 우리가 나중에 보게 되겠지만, 수년 동안 이 천사와 접촉하려고 애썼습니다.

​

비록 오랫동안 그가 그에게 준 유일한 책은 성경이었지만, 4살이 되었을 때 그는 유창하게 글을 읽을 수 있었습니다. 그는 주로 계시록, 짐승, 거짓 선지자, 붉은 여자의 형상에 사로잡혔습니다. 그는 죄인들에게 가해지는 상세하고 끔찍한 고통을 읽는 것을 즐겼고, 특히 자신이 고문당하는 모습을 상상하는 것을 좋아했습니다. 그러나 그는 평생 동안 육체적 고통에 혐오감을 느꼈습니다.

​

그는 성 레오나드 사립학교에서 공부를 시작했습니다. 여기 크로울리의 자서전에서도 알려진 이야기가 있습니다. 그는 워크시트를 작성해야 했습니다. 그는 자신의 고백에 따르면 그 워크시트를 부끄러운 천재로 가득 채웠지만, 따라서 칭찬을 받지는 못했지만 심하게 구타를 당했습니다. 그런 다음 그는 실제로 몇 주 후에 학교 교장인 Habershon의 죽음을 기원하기 시작했습니다. 물론 Alick은 이를 즉시 자신의 성공으로 돌렸습니다.

​

10살 때 그는 케임브리지에 있는 플리머스 형제교회가 운영하는 학교로 전학했습니다. 학교의 운영 원칙은 엄격한 규율을 기반으로 했으며 주로 공개적인 굴욕과 체벌을 통해 시행되도록 했습니다. 이것은 기독교 근본주의와 위선적인 빅토리아 시대 도덕에 대한 크리스찬 크로울리의 혐오를 더욱 부추겼습니다. ​​이 나이에 그의 초기 시가 탄생했습니다. 그의 손에 들어온 첫 번째 주요시는 Lycidas였습니다.

​

처음에 그는 아버지의 은총을 얻기 위해 엄청난 노력을 기울였으며, 주로 예수님의 '가장 신실한 제자'가 되기를 원했습니다. 그러나 에드워드 크로울리는 1년 후인 1887년 3월에 혀암으로 사망했습니다. 당시 학교에 다니던 그 어린 소년은 병이 그렇게 진행된 기미는 없었지만 아버지가 죽는 꿈을 꾸었습니다.

​

그 후, 그의 행동은 근본적으로 바뀌었고 학교에서 그와 끊임없는 문제가있었습니다. 그의 아버지의 옛 친구들은 더 이상 가족을 방문하지 않았고, 그의 어머니는 그가 그때까지 거의 만나지 못했던 그의 형과 함께 하기 위해 런던의 Thistle Grove로 이사했습니다. 톰 본드 비숍도 종교적 광신자였는데, 어린 소년이 한 번 이런 질문을 했습니다. "한 등반가가 넘어진 다른 사람에게 묶여 있다고 가정해 봅시다. 밧줄을 끊어야 합니다. 그렇지 않으면 그도 넘어질 것입니다. 그는 어떻게 해야 합니까?" 삼촌의 대답은 "하나님은 절대로 사람이 그런 상황에 놓이도록 내버려 두지 않으실 것입니다!"였습니다. 하찮고 독재적인 톰 아저씨는 자유를 사랑하는 크로울리보다 사랑하기 힘든 사람임이 증명되었습니다. 그들의 주장은 철저히 분노했습니다. 톰 비숍은 자신의 셰익스피어 교육을 자랑스럽게 보여주었습니다. 그 어린 소년의 삼촌에게 전화를 걸었을 때 그는 인용구로 "오, 나의 예언자, 나의 삼촌이여!"라고 대답했습니다. 크로울리는 피로를 풀고 햄릿 외부에서 여러 부분을 배웠고 어느 날 "예, 근친상간, 그 짐승!"이라는 문구로 인용을 계속했습니다.

​

학교장인 Rev. H. 다르시 챔프니는 크로울리의 가장 큰 적이 되었습니다. 12세 소년은 챔프니에게 여름 방학 동안 크로울리를 방문했고 그가 집에서 술에 취해 바닥에서 술에 취해 있는 것을 발견했다고 말했습니다. 따라서 그는 육체적, 영적 공포로 형벌을 받았습니다. 그는 빵과 물을 먹고 있었고, 게임에 할당된 시간에 공부해야 했으며, 교사나 학생이나 누구도 범하지 않은 자신의 죄를 자백할 것으로 기대되지 않았습니다. 그리고 그는 공개적으로 기소되지 않았으므로 무엇을 자백해야 할지조차 몰랐습니다. 이것은 한 학기 반 동안 지속되었고, 마지막에 그는 폭행 위협을 받았고, 그에 대한 끔찍한 그림이 그 앞에 그려졌기 때문에 고문에 감사하고 더 나아가고자 했습니다. 즉시 모든 반역자들에게 공로가 인정되었고 그 후에는 다른 목격자가 호출되지 않았습니다. 그러므로 이곳에서 가장 큰 두 가지 미덕은 위선과 배신이었다. "예, 그들은 모두 예수와 가까웠습니다. 유다만큼 가까웠습니다."

​

그때부터 온갖 기독교적 영성과 가치관을 외면하고 사탄숭배에 관심을 갖기 시작했다. 그는 종파가 가르치는 모든 것을 믿었고 단순히 "사탄의 편으로 바뀌었다"고 전과 같은 힘으로 새 주인을 섬기고 싶었습니다. 그 가르침에 따르면 성령을 거스르는 죄 외에는 모든 죄가 용서되며, 이 신비한 것이 무엇인지 정확히 알고 선한 일을 철저히 행하기로 작정하신 것입니다.

​

그의 가족은 잠시 후 학교를 방문했지만 챔프니 목사는 이 문제에 대해 아무 말도 하지 않았습니다. 여름 방학이 되자 그는 이미 너무 아프고 상한 것처럼 보였기 때문에 톰 삼촌은 그곳으로 다시 여행을 갔고 마침내 크로울리에 대한 혐의를 알게 될 때까지 당국을 위협했습니다. 그제서야 건강이 너무 나빠서 의사가 휴식을 취하라고 지시한 소년을 학교에서 내보내고 사립 교사에게 가르쳤다. 그 후 2년 동안 그는 계속해서 웨일즈와 스코틀랜드의 시골을 방문하여 산을 오르고 호수에서 송어를 등반했습니다. 그가 충분히 회복되었을 때 그는 Streatham에 있는 전일제 학교에 등록했습니다.

​

자신의 고백에 따르면 동물을 사랑했지만 실험정신이 그것을 능가했다. 14살 때 그는 고양이의 아홉 생명에 대해 들었다. 따라서 그는 고양이를 죽이는 것이 거의 불가능하며, 고양이를 죽이는 데 성공하려면 아홉 마리의 목숨을 한 번에 다 죽여야 한다고 생각했습니다. 고양이를 잡아 비소와 클로로포름으로 독살시키고 매달아 가스불에 튀기고 심장을 찔러 목을 자르고 물에 목을 졸라 결국 창밖으로 던져 아홉 번째 생명을 잃는다. 떨어지다. 실험은 성공적이었지만 그 동안 그는 고양이에게 깊은 연민을 느꼈고 순수한 과학적 관심으로 인해 실행을 완료했습니다.

​

이때 톰 삼촌은 옆에 있는 교육자 아치볼드 더글러스를 찾았습니다. 그는 크로울리에게 지금까지 알려지지 않은 완전히 다른 "깨끗하고 쾌활한 세상"을 보여주었습니다. 그는 당구, 도박, 카드 놀이 및 여성의 세계에 그녀를 소개했습니다. 소년은 마침내 자신을 건강하고 정상적인 인간으로 바라보고 있는 것 같았고, 그가 말한 '우울하고 악몽 같은 기독교 세계'는 과거 속으로 사라져 가는 것 같았다. 그는 진정한 사랑, 우정, 존경, 자연의 아름다움에 대해 이야기한 생애 첫 경험을 경험했습니다. 물론 톰 아저씨는 곧 의심을 품기 시작했고, 사적인 서신을 모두 훔친 후 교육자를 보냈지만 이미 너무 늦었고, 소년의 눈은 자신이 전혀 알지 못했던 다른 세계가 열렸습니다. 그때까지.

​

처음으로 그를 묵시록의 야수라고 불렀던 광신적인 성경 애호가의 어머니인 비고는 의심할 여지 없이 가정과 학교, 억압적인 종교 환경이 기독교에 대한 반란의 가장 큰 자극 중 하나였습니다. 그녀의 평생. 그의 반란의 주요 목표는 그가 완전히 부자연스럽다고 여겼던 기독교 도덕이었다. 오스카 와일드와 마찬가지로 그의 항의는 가장 극단적인 방법으로 지칠 줄 모르는 성의 실천으로 나타났습니다. 자신의 고백에 따르면 그의 생애 첫 성교는 14세 때 하녀와 이루어졌으며 이기적인 성관계를 대죄로 여겼던 어머니의 침대에서 이루어졌습니다. 예배의 과정.

​

그 소녀는 나중에 회개로 그를 배신했지만 크로울리는 그녀의 행동을 부인하고 가짜 알리바이까지 만들었습니다. 그럼에도 불구하고 가족은 그를 더욱 가혹하게 대했고 거의 문자 그대로 그를 염탐하고 있었기 때문에 그가 가질 수 있는 가장 큰 즐거움은 시를 쓰는 일이었습니다.

​

1891년, 신비한 현상과 특수 능력에 대한 세계적으로 유명한 전문가인 콜린 윌슨을 비롯한 여러 작가들이 크로울리의 인생에서 가장 중요한 전환점 중 하나로 간주하는 사건이 그에게 일어났습니다. 그는 자신이 만든 고성능 불꽃의 조기 폭발로 의식을 잃었고 혼수 상태에 빠졌고 96시간 만에 회복했습니다. 그의 연구원들은 그 사고가 그의 탁월한 초능력, 마법 능력을 활성화시켰으며 나중에 그가 증언했다고 믿고 있습니다. 그 사건은 미래의 무당, 입문 전의 사후 여행, 또는 내적 변화와 깨달음을 동시에 일으킨 어떤 부수적 현상의 질병과 사고의 경우와 유사한 효과를 그에게 일으켰다고 생각할 수 있습니다.

​

1892년 그는 자신도 싫어했던 말번 고등학교에 다녔고, 회고록에는 그곳이 남색의 온상이었다고 적고, 그 후 학교 전체에 알려진 동성애 매춘부였던 그의 기숙사 룸메이트를 그렸다. 그 당시 크로울리는 아직 남자와 거리가 멀었지만 여자를 먹어서 작은 사건으로 글래스고의 한 거리 소녀에게서 임질을 얻었습니다. 생각에 잠겨 학교 생활에 거의 참여하지 않았고 진정한 친구도 없었습니다. 그는 열심히 공부했지만 의욕이 없었고 처벌을 피하기 위해 따르려고했습니다. 그러나 쉬는 동안 그는 어머니의 "공포"를 너무 민감하고 터무니없이 그렸기 때문에 다음 학기부터 Tonbridge에서 계속 공부했습니다. 이때까지 그는 급우들에 대해 멀고도 귀족적인 태도를 갖게 되었고, 그들 대부분이 그를 두려워하기 시작했다는 것입니다. 그는 더 이상 굴욕과 조롱을 용납하지 않았고, 강인해졌고, 특히 여성 분야에서 대부분의 동료들이 아직 경험하지 못한 경험을 가졌습니다. 지금까지 사탄주의를 따르고 궁극적인 죄를 찾는 그의 삶의 목적도 바뀌었습니다. 그는 단순히 삶과 삶의 모든 아름다움을 즐기고 싶었습니다.

​

그는 마침내 이 학교가 어느 정도 적합하다는 것을 알게 되었지만, 그의 불안정한 건강 상태로 인해 그가 정상적인 학교 생활에 부적합하다는 것이 점점 더 명백해져서 그는 결국 과외 선생님을 다시 찾게 되었습니다. 그의 최신 교사도 플리머스 형제단 대열에서 왔습니다. 크로울리는 낮 동안 Eastbourne College에서 Hughes 교수 밑에서 화학 조수로 일하면서 여전히 시를 쓰고 열정적으로 체스를 두며 공상을 하고 치명적인 첫사랑을 살았습니다. 그와 그의 사촌 그레고르는 어느 날 그에게 거의 우상화되었던 친척이 발표할 때까지 근처의 산봉우리를 연속으로 올랐습니다. 그는 결혼할 것이고 더 이상 그와 함께 하이킹을 하지 않을 것입니다. "나는 세상의 종교들이 오랫동안 발견한 나의 첫 번째 교훈을 받았습니다. 진지한 작업에는 적합하지 않습니다. 여자를 노예로 삼고 장난감으로 삼을 만큼 강한 남자가 옳다."

​

1894년, 그의 생애 최초의 진지하고 진정으로 도전적인 고산 체험이 알프스에서 열렸습니다. 1년 후, 그는 선생님과 해산했고 이스트본에서 이사해야 했습니다. 그러나 일주일도 남지 않은 캠브리지 대학교 입학 허가가 막 도착했습니다. 그는 채용되었고 그의 인생에서 새로운 시대가 열렸습니다.

​

"캠브릿지의 분위기는 내 생각의 완벽한 배경이 되었습니다."라고 그는 씁니다. "나는 나 자신을 낭만적이고 젊은 역사의 영웅으로 보았다." 그는 독립적이고 부유하고 재능있는 황금 소년의 삶을 살았고 영국 낭만주의 문학 연구에 몰두했고 차례로 여성을 집어 삼켰습니다. 휴거 중에 그는 켈트 교회라고 하는 신비주의적 종교 운동에 참여하기까지 했습니다. 그의 상상력은 마법에 걸린 숲, 인어, 요정, 님프, 동화 속 성, 안개가 자욱하고 시적인 켈트 마법으로 가득 차 있었습니다.

​

그는 거의 20세 때 학교 친구 중 한 명인 폴릿라는 여성 모방자와 첫 동성애 사랑을 경험했습니다. 그러나 이때 그는 완전히 새로운 방향에 관심을 갖게 된 2권의 책을 접했습니다. 이 책들 중 하나는 사무엘 맥그리거 매더스의 Kabbalah Unveiled이고, 다른 하나는 AE 웨이트의 중세 마법 책과 의식 마법의 편집, The Book of Black Magic and the Pacts. Book of Associations입니다. 이러한 독서와 스톡홀름에 있는 호텔에서의 초월적 경험의 결과로, 크로울리는 신비주의 주제, 특히 흑마법 주제에 대한 식지 않는 열정으로 사냥을 시작했습니다. 그는 책을 먼저 수집한 다음 사람을 수집했습니다. 이를 통해 마법의 숨겨진 비밀을 자세히 살펴보거나 입문을 얻을 수도 있습니다. 친구 모임에서 맥주를 ​​마시며 연금술에 대해 토론하던 중 그는 분석 화학자이자 실용 연금술사인 줄리안 L. 베이커를 만났습니다. 베이커는 그의 연구실에서 고체 수은을 생산하는 것을 포함하여 그의 연구에서 중요한 결과를 얻었습니다. 크로울리는 매더스의 책을 읽고 모든 영적 에너지를 다해 의식적으로 미래의 주인을 부르기 시작했을 때 그들의 만남이 우연이 아님을 깨달았습니다. 다음날 아침에 다시 만나기로 했지만 어디에서 그를 찾아야 할지 몰라서 근처 술집, 기차역, 심지어 산까지 샅샅이 뒤졌다. 그는 베이커를 자신의 희망적인 주인으로 여겼지만 적어도 한 사람은 그의 진정한 주인을 알 수 있는 사람. 베이커는 그를 골든던의 일원인 웨일스의 연금술사 마법사 조지 세실 존스에게 소개했습니다.

​

크로울리는 졸업하지 않고 "바이런, 쉘리, 스윈번 및 테니슨의 발자취를 따라" 대학을 떠났습니다. 그는 존스로 여행을 갔고 곧 살아남은 대부분의 마법 공식이 일종의 자연 종교의 잔재이거나 일부 기독교-유대인 전통의 실패한 사본이라는 것을 발견했습니다. 그가 생각한 유일한 예외는 아브라멜린의 신성마법서를 발견하는 것이었습니다. 단순하고 직설적일 뿐만 아니라 방대한 오컬트 지식을 통합한 학식으로 쓰여진 작품으로 인식했습니다.

​

그는 아스트랄 비전으로 실제 경험을 시작했습니다. 어느 날 밤 Eastbourbe에서 그는 해변을 배회하고 돌로 제단을 쌓은 다음 의식적인 움직임, 노래, 마법의 이름 및 섬으로 물의 정령인 운디네를 소환했습니다. 그러나 실험 결과, "환상적인 옷을 입고 춤추고, 소리지르고, 달빛 아래 야만적인 이름을 외치는 모습"을 지켜보던 경찰만이 현장에 모습을 드러냈다.

​

존스는 자신이 강력한 마법 능력을 가지고 있다는 것을 알고 교단에 합류할 것을 제안했습니다. 크로울리는 기꺼이 제안을 수락하고 1898년 11월 18일에 입사했습니다. 그의 취임식에서 프라터 Perdurabo(Who Persists All Time)는 비밀 조직 이름을 받았습니다.

​

세기의 전환기에 크로울리가 들어갔을 때 골든던 환경이 어땠는지 자세히 살펴봅시다! 수도회의 역사는 1885년 AFA Woodford라는 영국 성공회 목사가 런던의 Farrington Street에 있는 골동품점에서 오컬트 서적을 검색하다가 두툼한 책 페이지에서 신비한 필사본을 발견하면서 시작되었습니다. 그것들은 누렇게 변한 페이지들에 알려지지 않은 이상한 징후들로 가득 차 있었는데, 그는 그것을 해독하려 했지만 헛수고였습니다. 그런 다음 그는 원고를 친구인 Dr. 윌리엄 "윈"은 웨스트코트(1848 - 1925)에게 또한 프리메이슨과 장미십자회 전통을 따랐습니다. 런던 북동부 법의학 의사였던 저명한 의사는 그의 젊은 프리메이슨 동료인 맥그리거 매더스에게 원고를 넘겨주었습니다.

​

매더스(1854 - 1918) - 원래 조지 사무엘 리델 매더스로 알려짐 - Knorr van 로즈nroth는 Kabbalah의 Kabbalah Denudata를 번역함으로써 영국 오컬티스트들 사이에서 명성을 얻었습니다. 이전에 언급된 Kabbalah Unveiled였습니다. 그는 괴팍한 성격이 강했고, 신비로운 스코틀랜드 귀족(글렌스트레의 맥그리거 백작)에게 기꺼이 항복했으며, 심지어 그가 사실 불멸의 숙달자이자 같은 IV라는 소문까지 돌았습니다. 역사의 주장과 달리 플로든 전투에서 살아남은 스코틀랜드의 유명한 "마법사 왕" 제임스와 함께.

​

매더스는 문제의 문서가 Trithemus abbé의 Polygraphy of Trithemus abbé에 있는 오컬트 알파벳 중 하나와 거의 동일한 간단한 비밀 알파벳을 사용하여 작성되었음을 깨닫고 암호를 해독했습니다. 신비한 원고에는 장미십자회 입문 시스템의 처음 5단계에 대한 설명과 그와 관련된 마법 의식에 대한 다양하고 자세한 설명이 포함되어 있습니다. 매더스는 또한 본문의 5단계인 Neophyte, Zelator, Theoricus, Practicus 및 Philosophus가 본질적으로 17세기의 것과 동일하다는 것을 깨달았습니다. 16세기의 황금십자가와 장미십자가라고 불리는 독일 장미십자회 입회 학위 중 처음 4개, 주니어, 테오리쿠스, 프랙티쿠스, 철학자와 함께. 19세기에 웨스트코트 엘리파스 레비가 만든 비밀 필사본으로. 세기의 가장 위대한 프랑스 마법사와 영국의 제자 중 한 명과 함께

​

웨스트코트는 즉시 프로일라인 스프링겔과 통신을 시작했으며, 세부적인 지시에 따라 마침내 독일 밀폐 단체 골든던의 영국 지사를 설립할 수 있는 승인을 받았습니다. 1888년, 골든던 교단의 이시스-우라니아 신전, 골든던 교단의 이시스-우라니아 신전이 런던에 세워졌습니다. 물론 처음부터 이야기를 전혀 다르게 알고 있는 사람들도 있었고, 신비한 필사본부터 프로일라인 스프링겔의 승인에 이르기까지 전체 역사를 웨스트코트를 조상으로 묘사하기 위해 고안된 단순한 조작으로 간주하는 사람들도 있었습니다. 그러나 이 모든 것이 1888년에 기본적으로 XX를 정의한 영국식 기밀 질서가 확립되었다는 사실을 바꾸지는 않습니다.

​

창립 후 첫 몇 년 동안, 수도회의 구성원들은 여전히 ​​매우 조심스러웠고, 다양한 신비주의와 신성한 문헌을 연구하고 장미십자회와 프리메이슨이 신병 모집, 입회 및 기타 공동 봉사에 도입한 전통 의식을 실천하는 데 대체로 지쳐 있었습니다. 서양의 비밀 결사. 장관입니다. 전환점은 1892년 입회식의 처음 5단계 이상으로 새로운 내부 질서가 수립되었을 때였습니다. 이 질서는 붉은 장미와 황금 십자가, Ordo Rosae Rubaeae et Aurea Crucis라고 합니다. 그 당시 Adeptus Minor, Adeptus Major 및 Adeptus Exemptus의 3가지 새로운 등급이 도입되었으며 나중에 Magister Templi, Magus 및 Ipsissimus라는 세 가지 등급이 추가되었습니다. 10단계 시작 시스템(0도 포함, Neophyte 추가). 골든던의 생각에 따르면 마지막 3단계는 일반인이 접근할 수 없을 정도로 높은 수준을 나타내므로, 비밀스럽고 "보이지 않는" 교단의 주인으로 유지되었습니다. 이러한 입문 단계는 카발라 형이상학적 체계인 세피르의 발산과 완벽하게 일치했으며, 필사 인간의 영역에서 불멸의 순수한 영적 깨달음의 영역으로 입문자를 옮기도록 설계되었습니다.

​

새로운 학위, 그와 관련된 가르침 및 의식은 매더스에 의해 골든던의 삶에 도입되었으며, 의식 마법에 대한 주문의 활동을 지시한 사람은 바로 그 사람이었습니다. 그러나 매더스는 이러한 혁신이 자신에게서 온 것이 아니라 이미 언급한 교단의 비밀 지도자들에게서 나왔다고 주장합니다. 그는 교단에 새로운 가르침을 전달하는 데 가장 적합한 사람은 그와 그의 아내 모이나라고 밝혔습니다. 프로일라인 스프링겔의 죽음으로 독일 교단의 주인들과의 연락이 단절된 것으로 보고되었기 때문에 비밀 지도자들과의 관계 수립이 필요하게 되었습니다. 매더스는 이러한 비밀 지도자들에 대해 항상 미리 정해진 시간과 장소에서 아스트랄 형태로 그들을 만났다고 썼습니다. 그들은 초자연적인 힘과 에너지를 발산했습니다. 드물게 물리적인 형태로 등장하는 경우도 있었지만,

​

부유하고 영향력 있는 사람들이 끊임없이 합류하고 크로울리가 1898년에 입성한 영국의 곧 유명해질 질서가 이런 방식으로 그려졌습니다. 처음에는 '성배의 비밀 사원'에 들어간 것 같은 기분으로 회원 자격을 매우 진지하게 받아들였다. 그의 입문은 신성한 의식으로 그의 기억에 보존되었습니다. 그는 마술을 최고의 지식과 직업을 가진 선택된 사람들만이 진정한 통찰력을 얻을 수 있는 가장 높고 가장 복잡한 예술과 과학으로 간주했습니다.

​

그러나 입사한 지 얼마 되지 않아 그의 열정은 식어버렸다. 그는 그가 단순하고 "천박하고 평범하고 평범한 사람들"이라고 생각하는 다른 교단 구성원들을 알게 되었습니다. 오직 존스와 베이커만이 어떤 형태의 과학적 훈련을 받은 교단의 일원으로 보였다. 그러나 몇 달 후 그는 자신이 높이 평가한 앨런 베넷(Frater Iehi Aour라는 의식)과 매력적이고 지적인 여성을 만난 에머리 부인을 만났습니다. 시인 WB 예이츠도 악마를 주로 다루던 회사에서 눈에 띄었다. 최초의 "비밀" 가르침은 히브리어 ABC와 카발라적 세피라 체계로, 크로울리가 훨씬 더 일찍 알게 되었습니다.

​

당시 그는 스스로를 일종의 "지적 속물"이라고 생각했다. 그는 나중에 제자가 기본을 먼저 아는 것이 정말 중요하기 때문에 이 아이디어가 얼마나 "얕고 어리석은" 것인지 깨달았지만, 입문 전에 일어나야 한다고 믿었습니다. 존스와 베이커는 크로울리의 견해에 공감했지만 그가 상황을 판단할 위치에 있지 않다고 믿었습니다. 그는 12월에 zelator 수준에 도달했고 1월에 Theoricus로, 2월에 Practicus로 서품되었습니다. 필로소포스 학위는 "안타깝게도" 3개월을 더 기다려야 했다. 교단의 규칙에 따르면 누구도 7개월 이내에 이 수준에 도달할 수 없었고, 그 후에도 특별 임명을 받아야만 받을 수 있었기 때문이다. .

​

그 청년은 런던에 정착하여 블라디미르 스바레프 백작이라는 이름으로 아파트를 빌렸습니다. 그는 동료인 앨런 베넷의 지도 아래 아브라멜린의 신성한 마법 연구에 몰두했습니다. 베넷은 그보다 4살 연상이었지만 그의 지식과 성격으로 젊은 크로울리에게 존경심을 불러일으켰습니다. 크로울리는 베넷의 열악한 환경과 아파트를 알게 되자 그의 새 주인에게 임대를 요청했습니다. 그러나 존스와 크로울리는 곧 천식 외에 다른 많은 건강 문제가 있었고 거의 끊임없이 아편과 모르핀을 먹고 살았던 베넷이 습하고 추운 영국 기후에서 죽을 운명임을 깨닫고 그를 돕기로 결정했습니다. 먼저 게티아에 따르면 병을 치료하는 것이 특기인 Buer라는 유령이 소환되었습니다. 소환은 부분적으로 성공했습니다. 유령의 발과 투구를 쓴 머리는 선명하게 보이지만 그의 나머지 모습은 여전히 ​​흐릿하고 흐릿한 상태로 남아 있었고 베넷의 건강은 크게 개선되지 않았습니다. 그러나 이때 크로울리는 남편이 인도의 대령이었던 여성과 지저분한 연애에 휘말리게 된다. 헤어진 후 여자는 필사적으로 다시 시작하기를 간청하고 대가로 무엇이든 제공했습니다. 크로울리는 그에게 100파운드를 달라고 요청했고 그가 그녀에게 말한 것은 스스로 요구한 것이 아닙니다. 그 금액에서 그들은 베넷의 세일론 여행 비용을 지불했고, 그래서 그들의 친구는 확실해 보이는 완전한 악화를 피했습니다.

​

당시 그의 일생은 의식의 마법으로 가득 차 있었습니다. 그는 또한 그의 아파트에 두 개의 신전을 마련했습니다. 하나는 벽에 6개의 거대한 거울이 있는 흰색이고 다른 하나는 검은색으로, 제단 바닥에는 손에 흑인이 서 있는 조각품이 있었습니다. 제단의 중심에는 때때로 피와 작은 새들이 "먹이는" 인간의 두개골이 있었습니다. 그러나 곧 그는 자신의 아파트가 마법 실험을 위한 신전을 추가로 수용할 만큼 충분히 크지 않다는 것을 깨달았습니다. 1899년 8월에 그는 자신의 성역뿐 아니라 마법의 도서관도 수용할 수 있을 만큼 큰 집을 소유한 땅을 찾기 시작했습니다. 그는 곧 스코틀랜드의 Loch-Ness 남동쪽에 있는 사유지에 볼레스킨 저택을 발견했습니다. 정리하고 준비하고, 부활절에 실제 작업을 시작할 수 있습니다. 그것은 집의 남서쪽 날개에 위치하여 런던에서 모든 장비와 거대한 거울까지 가져 왔습니다.

​

이 때까지 그와 교단의 관계는 너무 망가져서 그의 동료들(몇몇을 제외하고)은 그가 런던에서 온 곳조차 알지 못했습니다. 그는 집회에서 질서를 더욱 날카롭게 비판했다. 그는 의식의 낮은 수준, 비밀 가르침의 천박함, 마법 수행의 완전한 부족을 가장 자주 비판했습니다. 베넷 덕분에 그는 교단에서 규정한 것보다 훨씬 빨리 높은 수준의 비밀 가르침을 습득하고 그것을 비밀로 하지 않았기 때문에 많은 동료들의 분노를 불러일으켰습니다. 또한 그의 거만한 스타일이나 조롱하는 말을 좋아하는 사람도 많지 않았습니다.

​

1900년 초에 그는 런던에서 당시 이미 파리에서 활동하던 매더스의 추천서를 제출했으며, 크로울리에게 어뎁투스 마이너 학위를 추천했습니다. 명령이 거부되어 공개적인 반란을 준비하고 있음이 분명해졌습니다. "반군"은 주로 예이츠를 중심으로 그룹화되어 있었던 것 같습니다. 크로울리는 아브라멜린 관행을 중단하는 대가를 치르더라도 도움을 주겠다고 매더스에게 편지를 썼습니다. 그는 매더스가 교육을 받고 교육을 받은 진정한 신사였으며 동시에 이 "보통 사람들"이 "비정상적인 방법"으로 판단할 수 없는 위대한 지식의 마술사이며, 더군다나 그를 비판하거나 비판할 권리가 없다고 믿었습니다. 불순종하다 매더스는 제안을 수락했고 크로울리는 즉시 그를 방문했습니다.

​

매더스는 파리에서 크로울리를 만나기 시작했습니다. 여러 차례의 연속적인 모임에서 회원들이 각각 가면을 쓴 사람을 만나 가르침에 대해 질문하고 서기관이 메모하는 개념이 개발되었습니다. 반항적인 생각을 접하는 사람은 즉시 명령에서 제외됩니다. 그러나 그들의 비밀 친구로 여겨졌던 에머리 부인은 그들을 배신했습니다. 그가 런던으로 돌아왔을 때, 크로울리는 교단의 구성원들이 그와 매더스에 충성하는 소수의 추악한 이야기, 심지어 이상하고 신비로운 사건을 퍼뜨리고 있음을 발견했습니다. 크로울리의 비옷은 이유 없이 불이 붙었고 매더스의 화려한 장미 십자가는 하룻밤 사이에 갑자기 시들었습니다. 경찰은 교회의 가구를 압수했고 그 물건의 소유권을 놓고 긴 소송이 시작됐다.

​

크로울리는 세기의 전환기에 따라 전 세계를 여행하면서 몇 년을 보냈습니다. 그는 멕시코, 미국, 극동, 인도, 버마, 실론, 이집트, 프랑스 등을 방문했습니다. 멕시코에서 그는 33개의 입문 단계 모두에서 지역 마법 회사의 지도 하에 이끌린 스코틀랜드 프리메이슨 입문자인 Don Jesus Medina라는 늙은 마법사를 만났습니다. 매더스가 그에게 특정 입문을 할 수 있는 권한을 부여했기 때문에 그는 그곳에 자신의 교단인 LIL, 즉 보이지 않는 빛의 램프를 설립했으며 Don Jesus가 첫 번째 대제사장이 되었습니다.

​

이때 크로울리는 자기 방종 시스템을 개발했으며, 이를 나중에 에퀴녹스 저널에 게재하고 투명화를 실험했으며, 연습하는 동안 거울에 자신의 모습이 점차 희미해지는 것을 보았다고 주장했습니다. 그는 완전히 보이지 않게 되는 데는 실패했지만, 예를 들어 아무도 모르게 금관과 진홍색 옷을 입고 거리를 걷는 방법을 발견했습니다. 멕시코에서 그는 또한 영국의 여왕 빅토리아가 사망하고 친구와 함께 승리의 춤을 추었다는 소식을 들었습니다. 여왕의 죽음은 그들에게 위선적이고 위선적인 시대의 소멸을 상징했으며, 바라던 새로운 자유의 달콤한 맛에 취하여 새로운 활력으로 멕시코 산봉우리 정복에 뛰어들었습니다.

​

세일론에서 그는 헌신적인 불교도가 된 그의 스승 앨런 베넷를 방문했습니다. 크로울리는 회상하면서 한 번 예기치 않게 수녀원에서 주인을 위해 자리를 잡았을 때 베넷이 깊은 명상에 빠져 바닥 위에 떠 있는 것을 보았다고 기록합니다. 크로울리는 세일론에서 여러 달을 보냈고 베넷의 지도하에 불교 명상 기술과 배울 수 있는 요가의 모든 요소를 ​​마스터했습니다.

​

그러나 곧 그의 오랜 친구인 오스카 에켄스타인과 함께 멕시코 산을 올랐고, 불교에 "신경을 곤두세우기 시작한" 크로울리가 기꺼이 인도에서 그와 함께 가겠다고 약속했습니다. 그러나 그는 먼저 마두라이 근처에 있는 비밀리에 고대 힌두교 사원 발굴에 참여했고, 그 다음에는 아직 지도에 표시되지 않은 열대 우림으로 둘러싸인 버마의 이라와디 강에서 카누 여행을 시작했습니다. 한편 베넷은 노란색 수도사의 로브를 입기로 결정했지만 실론이 아니라 1902년 초 그들의 여정이 다시 만난 버마에서였습니다. 말라리아로 투병 중인 크로울리는 라마사야도경 수도원을 잠시 방문했다.

​

결국 그는 친구 에켄스타인이 조직한 세계에서 두 번째로 높은 산봉우리인 K.2로 더 잘 알려진 Karakorum의 Chogo를 정복하기 위해 조직된 원정대에 카슈미르에 합류했습니다. 그러나 악천후와 일부 참가자들의 예상치 못한 질병으로 사업은 무산됐다. 수년간의 세계 일주 여행의 마지막 목적지는 파리였습니다. 그곳에서 그는 매더스를 방문하여 경험을 공유하고 전통 요가 및 기타 고대 동양 명상 방법의 신비를 소개했습니다. 그러나 매더스는 인도의 입문 경로에 거의 열정과 관심을 보이지 않았습니다. 그는 파리에서 Auguste Rodin과 Somerset Maugham을 알게 되었으며, 후자는 나중에 그의 소설 중 하나인 The Magician에서 크로울리의 타이틀 캐릭터를 모델링했습니다.

​

크로울리는 볼레스킨으로 돌아온 후 아브라멜린의 악마 유도 실험을 계속했으며 자유 시간에는 연어를 잡고 골프를 치며 보냈습니다. 영국으로 돌아온 지 몇 달 후 크로울리는 예기치 않게 결혼했습니다. 그녀는 나중에 왕립 아카데미 회장이 된 화가 친구 제랄드 켈리의 여동생인 로즈 켈리와 결혼했습니다. 로즈는 원래 결혼식을 치루기 위해 몇 주 안에 미국에서 도착했을 Howell이라는 신사와 약혼했으며 크로울리의 현재 여자 친구는 "Red Arabella"라는 여성이었습니다. 감정. 8월에 마법사가 켈리를 방문했을 때 그녀는 로즈와 긴 대화를 나눴습니다. 로즈는 자신이 유부남과 혼동했기 때문이 아니라 부당하게 그의 가족은 그를 Howell과 결혼하도록 강요합니다. 크로울리는 그녀와 결혼하겠다고 제안한 다음 볼레스킨으로 돌아 갔고 소녀는 다시는 그녀의 소식을 듣지 못했습니다. 그 후에 그녀는 원하는대로 애인이 임대 한 아파트에서 살 수있었습니다. 공식 결혼식을 하려면 3주를 기다려야 했지만 하웰은 언제든지 도착할 수 있었기 때문에 새벽에 호텔을 나와 기차를 타고 가장 가까운 보안관 사무실인 딩월로 갔다. 1903년 8월 20일, 소설 탈출 후 20시간도 채 되지 않아 그들은 결혼했습니다. 로즈와 사랑에 빠진 변호사 힐은 결혼 무효화를 시도했지만 실패했다. 그 후에는 애인이 임대한 아파트에서 마음대로 살 수 있습니다. 공식 결혼식을 하려면 3주를 기다려야 했지만 하웰은 언제든지 도착할 수 있었기 때문에 새벽에 호텔을 나와 기차를 타고 가장 가까운 보안관 사무실인 딩월로 갔다. 1903년 8월 20일, 소설 탈출 후 20시간도 채 되지 않아 그들은 결혼했습니다. 로즈와 사랑에 빠진 변호사 힐은 결혼 무효화를 시도했지만 실패했다. 그 후에는 애인이 임대한 아파트에서 마음대로 살 수 있습니다. 공식 결혼식을 하려면 3주를 기다려야 했지만 하웰은 언제든지 도착할 수 있었기 때문에 새벽에 호텔을 나와 기차를 타고 가장 가까운 보안관 사무실인 딩월로 갔다. 1903년 8월 20일, 소설 탈출 후 20시간도 채 되지 않아 그들은 결혼했습니다. 로즈와 사랑에 빠진 변호사 힐은 결혼 무효화를 시도했지만 실패했다.

​

그들은 여성이 더블룸을 빌린 호텔에 머물렀다. 그런 다음 새 남편은 미스터리에 대한 그의 독창적이고 낭만적인 개념이 얼마나 유토피아적인 것인지, 그리고 로즈가 그녀의 젊고 아름다운 머리 속에 그녀의 거의 전 연인인 서머스에 대한 달콤한 꿈을 꾸고 있다는 사실을 정말로 의심하기 시작했습니다. 그녀는 그의 아내가 글래머러스하고 아름다운 여성이었고, 그들의 사랑은 며칠 만에 꽃을 피웠다는 것을 깨달았습니다.

​

젊은 부부는 긴 신혼 여행을 떠났고, 그 중 첫 번째 목적지는 파리였습니다. 그곳에서 그들은 베스티지아라는 이름의 창시자 모이나 매더스를 만났습니다. 그들은 몇 마디를 주고받았고, 그 여자가 사라지고 나서야 크로울리는 그가 아내를 소개하는 것을 잊었다는 것을 깨달았습니다. 로즈는 "괜찮아요. 그냥 예전 모델 지인인 줄 알았어요."라고 말했다. 크로울리는 그 말에 크게 흔들렸다. 그에게 베스티지아는 항상 순결과 영성의 영원한 이상을 대표했지만 그의 아내의 말은 모이나 매더스가 자신을 강하게 그렸습니다. 그는 나중에 매더스가 그의 아내에게 Montmartre에서 알몸으로 포즈를 취하도록 강요했다는 소식을 들었습니다.

​

다음 역은 카이로로 그들이 기자 대피라미드의 왕실에서 하룻밤을 보냈습니다. 여기에서 크로울리는 몇 년 만에 처음으로 의식 마법을 다시 시도했습니다. 왕실 석관의 한쪽 모서리에 놓인 촛불을 켜고 그는 책 전체가 시작되는 "Modorio, Phalarhao, Doo, Ape ..."라는 연상시키는 공식을 암송하기 시작했습니다. 잠시 후, 그는 무덤 전체가 희미한 "자외선" 빛으로 가득 차 있기 때문에 더 이상 텍스트를 보기 위해 촛불에 기대어 있을 필요가 없다는 것을 알아차렸습니다... 그는 "신성한" 촛불을 껐지만 아스트랄 빛은 기도하는 동안뿐 아니라 그 후에도 방을 비췄습니다.

​

그들은 세일론으로 여행을 갔다가 앨런 베넷를 만나기 위해 중국으로 향했지만, 콜롬보에서 로즈는 그녀가 임신했다는 것을 알고 돌아섰습니다. 그들은 1904년 2월에 이집트로 돌아왔지만 이미 페르시아 귀족인 키오아 칸 왕자와 그의 아내 와르다(Ouarda)였습니다. (아랍어로 Chioa Beast, Ouarda 로즈) 어쨌든 크로울리는 평생 동안 신비로운 귀족에게 기꺼이 항복했으며 다음과 같은 다양한 가명으로 등장했습니다. 마법사의 왕자, 마스터 테리온; 영국 신사 올리버 해도; 러시아 백작 블라디미르 스바레프; 페르시아의 왕자 키오아 칸; Laird 볼레스킨, 스코틀랜드 지주; 요가의 대가인 마하트마 구루 스리 파라마한사 시바지와 그노시스의 힘으로 아일랜드, 이오나(Iona), 브리타니아의 성왕인 바포메트. 에드워드 알렉산더라는 이름은 아버지의 죽음 이후 알레이스터로 개명했다.

​

카이로에서 크로울리는 이집트의 마법사인 셰이크를 만나 아랍어 수업을 듣고 아랍어 카발라를 배웠습니다. 그는 또한 이 주제에 관해 셰이크로부터 많은 책과 필사본을 받았고, 나중에 이를 777개의 서신 표에 통합했습니다. 그의 주인은 또한 그에게 혀를 태우지 않고 빛나는 검을 핥는 방법, 살아있는 전갈을 삼키는 방법, 천자 부위에 출혈 상처를 남기지 않고 단검으로 얼굴을 찌르는 방법에 대한 현지 트릭을 가르쳤습니다.

​

3월 16일 카이로에서 방 하나를 꺼냈습니다. 크로울리의 인생에서 가장 큰 전환점이 된 사건이 ​​일어난 것은 바로 이 몇 주 동안이었습니다. 그는 엘프를 아내에게 불러서 보여주고 싶었습니다. 이전에 오컬트에 거의 관심을 보이지 않았던 로즈는 그들을 본 적이 없었지만 이상한 상태에 있었고 단조로운 목소리로 "그들이 당신을 기다리고 있습니다"라는 한 문장을 반복하기 시작했습니다. 다음날 그는 실험을 반복했고 유사한 사건이 발생했으며 다음 두 문장이 추가되었습니다. "It's all about the child"와 "Osiris as whole".

​

그런 다음 마법사는 토트 소환을 수행했습니다. 그는 자신의 의식을 일기에서 "그들 속으로 들어가는 것"이라고 설명했습니다. 그러나 돌이켜 생각해보면, 그는 이 기록이 아마도 그의 우월한 오만함 때문에 지시되었을 수 있다고 인정했는데, 이는 뒤이은 중요한 사건이 없었기 때문입니다. 그 후 며칠 동안, 호루스는 로즈가 말한 사람이고 크로울리가 기분을 상하게 한 사람이라는 것이 밝혀져 그는 소환되기를 기다리고 있었습니다. 마법사는 이집트학에 대해 거의 이해하지 못하는 아내에게 증거를 요구했고, 그는 놀랍게도 화가 난 신의 모습을 완벽하게 묘사한 다음 소환을 수행하는 방법에 대해 지시했습니다. 크로울리는 받은 문자가 마음에 들지 않았지만 로즈는 그 내용을 변경해서는 안 된다고 주장했습니다.

​

그들은 카이로의 불락 박물관을 방문했는데, 그곳에서 로즈는 그녀가 이전에 접촉했던 신을 알아보았습니다. 그가 보여주는 물체는 XXVI입니다. 앙크-에프-콘수라는 사제의 희생을 막 받아들이고 있을 때 라-호르-쿠이트, 호루스의 형상을 묘사한 왕조 시대의 비석(발견의 비석)입니다. 전시품의 일련번호는 666입니다.

​

크로울리는 3월 19일에 승리한 호루스를 소환하려고 시도했지만 거의 성공하지 못했습니다. 그는 지금까지 자신의 모든 지식과 회의론이 그 기도에 반기를 들었을 뿐만 아니라 정오에 열린 창문에서 완전한 의식 복장으로 그것을 수행해야 한다는 사실에 불안해했습니다. 로즈는 "놀라운 성공"이었던 두 번째 자정 소환장을 받았습니다. 그는 신들의 춘분이 도래했고, 새로운 시대가 도래했다는 계시를 받았고, 그는 태양 에너지, 영적 에너지와 인간 사이를 연결해야 했습니다. 몇 가지 이유로 그는 골든던의 비밀 보스가 그에게 메신저를 보냈다는 사실을 걸러냈습니다.

​

그는 2주 동안 자신의 비석에 대한 데이터를 계속 수집하고 프랑스어로 번역했습니다. 아내는 4월 8~9~10일 정오에 지금까지 작업한 방에 들어가 들은 내용을 적고 매일 1시에 끝내라고 지시했다. 이 3일 동안 그는 오늘날 우리가 리베르 레기스 AL - 율법의 서로 알고 있는 3장 텍스트를 작성했습니다. 텍스트는 에이와스라는 유령이 구술했는데 그는 가장 높은 영적 지능으로 간주되었습니다. 에이와스는 크로울리가 수년 동안 연결하려고 노력했던 영혼이었고 그는 성수호천사라고 불렀습니다. 이 정신은 또한 "단순히 새로운 종교가 아니라 새로운 우주론, 새로운 철학, 새로운 윤리"라는 말을 처음으로 텔레마로 내뱉었습니다.

​

크로울리는 리베르 AL의 가르침에 동의하지 않았습니다. 그는 이전의 근본적으로 불교적인 견해와 완전히 상반되어 에이와스를 미워하기 시작했습니다. 에이와스의 의견이 아닙니다. 새로운 시대를 위해 그것은 이전 문명의 붕괴를 의미했습니다. 그는 디오니소스적 정권이 로마 문화의 몰락에 책임이 있다고 믿었고, 오시리스 종교의 도입이 이집트 문명의 몰락의 일차적 원인이라고 가정했기 때문에 호루스의 언자(Eonja)가 말했듯이 인도주의적 아이디어. 비밀 보스들은 그를 들어야 할 의무에서 그를 풀어주었고, 그는 문명의 몰락 후에 사람들이 전통을 재건할 수 있도록 비밀 지식을 전 세계에 퍼뜨리는 임무를 받았습니다.

​

리베르 AL이 태어난 후 크로울리와 그의 아내는 스코틀랜드 소유의 볼레스킨으로 돌아갔습니다. 얼마 지나지 않아 그는 새로운 에온의 시작과 골든던의 비밀 보스들에 의해 기사단의 그랜드 마스터로 임명되었음을 알리는 편지를 매더스에게 충실히 보냈습니다. 물론 대답은 없었지만 부동산에서 불길한 일련의 사건이 시작되었고, 크로울리는 매더스의 파괴적인 마법의 결과로 분명히 밝혔습니다. 그는 여성 뱀파이어라고 주장했습니다. 그녀를 유혹한 다음 파괴하려고 했습니다. 하인들 사이에 의문의 질병이 발생하고, 사냥개들이 연달아 죽기 시작했고, 마침내 혼란스러운 데이맨은 로즈를 죽이고 싶어했다. 크로울리는 역마법을 사용했고, 아브라멜린의 신성한 마법의 도움으로 그는 Beelzebud와 그의 49명의 하인을 불러 그가 매더스와 그의 추종자들에 대해 만든 강력하고 파괴적인 부적을 봉헌했습니다. 크로울리는 악마가 나타나는 것을 보지 못했지만 Cairo 이후로 미디어 기술을 유지해 온 그의 아내입니다. 그러자 신비하고 악의적인 현상이 멈췄습니다.

​

몇 주 후인 7월 28일에는 누이트 마 아하토르 헤카테 사포 이제벨 릴리스라는 이름의 첫 아이가 태어났습니다. 누이트라는 이름은 크로울리가 이집트의 별인 여신 마에 대한 깊은 존경심을 표현했으며 마아트는 진실의 여신이며(아기가 태어날 당시 천칭자리의 별자리가 지평선에 떠올랐기 때문에), 아하토르는 사랑과 아름다움의 여신입니다( 천칭자리 금성의 군주 때문). 헤카테라는 이름은 어린 소녀에게 지하세계의 힘에 대한 자비를 주기 위한 것이고, 그리스의 전설적인 시인인 사포도 경외심에서 영감을 받았으며, 이세벨 크로울리는 성경에서 가장 좋아하는 여성 인물이며, 릴리스는 악마학.

​

로즈는 곧 그녀가 다시 임신했다고 결론지었지만, 크로울리의 단호한 요청에도 불구하고 그녀는 의사를 만나지 않고 그녀를 유산시킨 간호사를 만났다. 원하는 효과가 나오지 않아 간호사는 더 철저히 하지 않고 용량을 두 배로 늘렸고 결국에는 없는 임신 대신 로즈는 중독으로 거의 죽을 뻔했다.

​

1905년에 크로울리는 칸첸중가산를 정복하기 위해 또 다른 히말라야 탐험에 착수했지만 이 모험도 성공하지 못했습니다. 이 실패는 눈이 내리는 동안 4명이 사망하는 비극적인 사고로 절정에 달했습니다. 생존자들은 나중에 다른 사람들과 말다툼을 하고 기분이 상한 크로울리가 눈사태의 포효와 고함을 들어야 했지만 서두르지 않고 그들을 도왔다고 말했습니다.

​

실패한 모험 후에 그는 마법을 공부하기 위해 돌아왔습니다. 그는 Elaine Simpson 여사(소로르 피델리스)에게 연락했고, 그녀는 서신 후 아스트랄 회의를 ​​주선했습니다. 그의 자서전에서 그는 소로르 F.의 아스트랄체를 어떻게 보았는지 자세히 설명합니다. 그것은 그의 육체와 거의 똑같았고, 단지 훨씬 더 컸고, 이상한 내면의 빛에 의해 충격을 받았으며, 부분적으로 반투명했으며, 육체의 재료는 동종의. 그들은 부분적으로는 말로, 부분적으로는 생각의 전달을 통해 서로 의사 소통했으며 나중에 편지에서 정확하게 확인되었습니다. 1905년 10월 22일, 소로르 F.와의 아스트랄 만남 동안, 황금 매 한 마리가 여성의 어깨에 나타났고, 크로울리는 나중에 이를 골든던의 비밀 지도자로 확인했습니다. 그제서야 그는 지도자들이 자신을 지켜보고 자신의 임무를 준비하고 있음을 깨달았습니다.

​

아내와 어린 딸을 만나야 했던 캘커타에서 그는 칼리를 위해 염소를 희생했습니다. 같은 장소에서 그는 사건의 중심이 되었으며, 이를 입문서의 일부로 자서전에서 해석합니다. 그는 인도의 명절인 두르가-푸자 기간 동안 어두운 골목길을 헤매었다. 그는 6명의 현지인들에게 둘러싸여 강도를 당했고, 그가 사히브족이라는 사실이 밝혀지자 그들은 그를 늦추려 했습니다(그 당시 잔혹한 살인이 더 보편화되었습니다). 알레이스터는 권총을 꺼내 맹목적으로 총을 쏘기 시작했고 보이지 않게 되어 현장에서 사라졌습니다. 신문은 "악마 같은 것을 가진" 한 남자에 대해 보도했습니다. 크로울리는 혼자서 6명을 물리친 자신을 믿을 수 없을 정도로 자랑스러워했습니다.

​

아내와 어린 딸을 만난 후, 그는 그들과 함께 더 긴 중국 여행을 시작했습니다. 버마에서 그는 다시 앨런 베넷를 방문하여 그의 말에 따라 자신의 임무를 깊이 숙고하여 3일 동안의 명상을 시작했습니다. 그는 인류가 새로운 영겁의 예언자에게 무엇을 가르쳐야 하는지 정확히 숙고했습니다. 일생에 몇 번이고 죽음을 맞이한 경험이 있기에 더욱 자신이 선택받은 사람임에는 의심의 여지가 없었지만, 피부는 온전한 상태로 생명이 위태로운 모든 상황에서 벗어났다. 그는 기도를 통해 성수호천사에 대한 지식과 연결을 가르칠 필요가 있다고 결론지었습니다. 이 모든 것을 위해 그는 이전에 피라미드에서 아내에게 읽어주었던 것과 동일한 게티아의 기본 기원을 사용했는데, 그로 인해 그와 같은 신비로운 효과가 나타났습니다.

​

중국에서 그는 도교의 마술, 연금술과 요가, 중국의 성(性) 의식, 기청을 알게 되었고 아편 동굴을 자주 방문하게 되었습니다. 그는 4월 6일과 7일 상하이에서 소로르 피델리스를 만났고 그가 리베르 AL을 집필하던 상황인 카이로에서의 경험을 이야기했습니다. 그 여성은 이 책의 창작물의 진위를 확인했고 그녀의 열정으로 이 자료에 대해 그녀와 계속 협력하겠다고 제안했습니다. 4월 18일, 소로르 F.가 에이와스를 불러 그와 대화할 것이라는 논의가 있었습니다. 20일 성공적인 소명에 이어 소로르 F.는 유령의 메시지를 제대로 전달할 수 있는 크로울리나 로즈와 함께 이집트 여행을 중재하고, 소로르 F.와 단절하거나 연합하여 하나의 유닛이 될 수 있도록 중재했다. 아이와스. 21일에는 호출이 완전히 실패했고, 소로르 F.는 에이와스는 존재하지 않으며 영혼의 실제 이름은 INRI라고 말했습니다. 그 여성은 크로울리의 수호 천사라고 생각하는 또 다른 독립체를 불러냈고, 알레이스터가 그의 아내를 떠나서 그와 함께 일하기 위해 소로르 피델리스와 접촉하기 시작하도록 부추겼습니다. 크로울리는 의식이 끝난 후 그 여자와 사랑을 나누고 다음날 여행을 떠났습니다. 그는 고베에서 아스트랄 여행을 했고, 그 동안 중앙에 네모난 제단이 있는 텅 빈 상아 홀에서 자신을 발견했습니다. 그는 이 제단에 무엇을 바칠 것인지 물었습니다. 그는 에이와스를 알고자 하는 의지를 제외하고는 모든 것을 바쳤습니다. 그런 다음 그는 이집트의 신들이 자기 주위에 앉아 있는 것을 보았고 너무 강력해서 무릎 꿇고 있는 것만 보았습니다. " 인간의 모습이 나타났다. 그는 크로울리의 손에 손을 대고 선언했습니다. 그리고는 불타는 요람에서 자신의 몸으로 돌아갔다. 인간의 모습이 나타났다. 그는 크로울리의 손에 손을 대고 선언했습니다. 그리고는 불타는 요람에서 자신의 몸으로 돌아갔다.

​

따라서 그의 선택 감각은 다양한 신호를 계속 수신하면서 더 강해졌습니다. 예를 들어, 살라마라는 시크교도 하인은 엑스칼리버가 그의 환상에서 크로울리에게 넘겨졌다고 그에게 말했습니다. 그는 가족을 영국으로 보내고 자신도 캐나다로 여행을 갔다가 뉴욕으로 갔다. 몇 달이 지나서야 그는 어린 딸이 랑군으로 돌아오는 길에 장티푸스로 사망했다는 사실을 알게 되었습니다.

​

1906년 6월 영국으로 돌아왔다. 그 과정에서 그는 마법의 연결에 관한 작품 777을 썼습니다. 자서전에서 그는 이 작품의 초판에 대해 큰 불만을 표명하며 불완전하고 초보적인 것으로 여겼다. 로즈는 올해 말에 훨씬 더 진부한 로라 자자라는 이름의 또 다른 어린 소녀를 낳았고 태어날 때부터 약하고 병들었습니다. 그러는 동안 크로울리의 건강도 철저히 흔들렸고, 그는 끊임없이 병에 걸렸다.

​

9월에 그는 친구인 조지 세실 존스와 함께 골든던 초보자 입문 의식을 다시 작성했습니다. 10월에 크로울리는 새로운 호출을 개발하여 성공적으로 완료했습니다. 이 작업의 결과 그의 몸은 3주 이상 가시광선을 방출했다고 한다. 12월에 비밀 보스들은 존스를 통해 그를 공식적으로 황금새벽 3차 내에서 그의 자리에 앉힐 것을 초청했다(그러나 초청은 3년 후에야 받아들여졌다).

​

다음 몇 년은 "성취의 기간"으로 그의 기억에 남아 있습니다. 그는 일련의 마법의 에세이를 썼고, 이후에 Collected Works라는 제목의 요약본으로 출판했습니다.1 1907년에 그는 아돌프의 비밀 친구이자 환영 손님이었던 훗날 영국 기갑 사단의 사령관이 된 존 찰스 프레데릭 풀러 대위와 친구가 되었습니다. 1930년대의 히틀러. 풀러는 모든 종류의 난해하고 마법 같은 세계관과 인식을 깊이 경멸하고 거부했기 때문에 크로울리는 미묘한 아이러니와 함께 리베르 AL의 사본을 보냈습니다. 그 대답은 근본적으로 충격적이었습니다. "이것은 스승의 말씀입니다!"라고 풀러는 썼습니다. 이렇게 흔들리는 작가는 자신의 함정에 빠졌다. 그리고 여기에 그런 모든 것을 미워하는 사람이 있었고, 조금의 두려움도 없었고, 그 어떤 것에서도 도망칠 필요가 없었습니다. "그래서 1908년에 그는 내부 투쟁을 포기하고 리베르 AL을 출판할 준비가 되었지만 원고는 사라졌습니다. 이 전체 마법 경력의 에피소드가 될 것입니다. 그들은 계속해서 비밀 지도자의 명령에 복종하는 골든던. 카이로 이벤트가 이 마법 같은 경력의 한 에피소드인 것처럼 설정되었습니다. 그들은 또한 비밀 지도자들의 명령에 따라 황금 새벽의 의식을 계속 출판했습니다. 카이로 이벤트가 이 마법 같은 경력의 한 에피소드인 것처럼 설정되었습니다. 그들은 또한 비밀 지도자들의 명령에 따라 골든던 의식을 계속 출판했습니다.

​

일찍이 1907년에 A∴A∴(Argenteum Astrum, 아르겐테움 아스트럼, 은색별)는 그가 개발한 골든던의 오컬트 가르침과 의식, 그리고 물론 리베르 AL의 개념과 가르침을 기반으로 존스와 함께 자신의 마법 질서를 확립했습니다. 이 때 마법을 가르치기 시작했고, 자서전(본명은 탱커빌 백작)에서 첫 공식 제자인 콜라와 크랭컴을 언급하며 최초의 교단 창시자 중 한 명이 되었습니다. 강력한 박해의 광기에 시달리고 있는 알코올 중독자이자 코카인 중독인 백작은 사막 한가운데에서 후퇴하고 마법에 빠져들기 위해 모로코로 여행을 떠났습니다. 여기에서 마법사는 그녀의 인생에서 가장 위대한 경험 중 하나를 경험했습니다. 그녀는 종교적 신념에 따라 깎은 머리를 의식용 도끼로 휘젓는 무함마드 종파를 만났습니다.

​

이 시기에 그의 젊은 시인 빅터 노이부르크(Frater Omnia Vincam, Frater Lampada Tradam)가 그의 제자가 되었고, 그의 스승의 열렬한 팬이자 성적 파트너가 될 뿐만 아니라 크로울리와 같은 훌륭한 매체임이 입증되었습니다. 이 분야에서 고통받는 아내를 더 이상 의지할 수 없었고 1909년에 이혼했습니다. 그들은 노이부르크와 함께 스페인을 여행하고 여러 가지 마법 실험을 수행했으며 현신한 인간의 형태로 신과 악마를 소환했습니다. 스페인 여행 후 5년 동안 성숙해진 크로울리에게 변화가 생겼다. 그는 리베르 AL 원고를 찾았고 마침내 자신의 자유 의지로 그것을 다룰 수 있다고 느꼈습니다. 그는 에이와스를 불러서 Ji Qing의 도움으로 "징조가 무엇입니까?"라고 물었다. 유령은 레이디 바발론이 올 것이라고 대답했습니다. 언급할 가치가 있습니다. 그로부터 수년 후인 1920년 1월 12일, 당시 마법사의 연인이었던 제인 셰론은 흥미로운 이야기를 했습니다. 1년 전 그는 아편 중독을 치료하기 위해 프랑스 남부로 여행을 갔고, 그곳에서 불면증으로 고통받던 어느 날 밤 그 그림을 그렸고, 나중에 크로울리에게 이 그림을 보여주었습니다. 바로 발견의 비석의 복제품이었습니다. 제인은 이전에 이집트나 그림에 특별한 관심을 보이지 않았습니다. 크로울리는 에이와스가 그에게 예언한 마지막 신호를 알아차렸습니다. 제인은 이전에 이집트나 그림에 특별한 관심을 보이지 않았습니다.

​

크로울리와 노이부르크는 공동 실험을 계속하기 위해 1909년 11월 알제리로 여행했습니다. 에녹 마법의 와치타워가 매일 순서대로 소환되었다. 소환하기 위해 크로울리는 인용문을 낭독하면서 손에 커다란 금도금 토파즈를 들고 있었습니다. 토파즈는 6제곱, 나무, 진사-빨간색 갈보리 십자가로 둘러싸여 있었고, 토파즈에는 5제곱피트 그리스 십자가의 중앙에 그려진 49개의 꽃잎 장미가 새겨져 있었습니다. 그는 자신의 정화를 위해 꾸란의 구절 중 하나를 하루에 천 번 사용했으며 각 구절이 다음과 같이 말한 후 한 번 무릎을 꿇었습니다. ."

​

1909년 12월 6일, 코론존이라는 이름의 악마가 존디의 에녹 마법의 도움으로 Bou Saada 근처의 알제리 사막에 소환되었습니다. 호출하기 위해 마법의 원이 먼저 돌로 배치 된 다음 원 외부에 더 작은 삼각형이 만들어졌습니다. 모래에 보호동사를 새기고 마법의 인물을 그리고 마침내 삼각형의 모서리를 세 마리의 비둘기의 피로 물들였다. 노이부르크는 서클에서 자리를 잡았고 크로울리는 모든 고전적이고 금지되는 규칙을 무시하고 삼각형에 서서 악마에게 자신의 몸을 바쳤습니다. 전통적인 인용문을 낭독한 후, 노이부르크는 삼각형 안에 후드를 쓴 주인의 모습 대신에 그를 방어적인 서클에서 끌어내려고 하는 매혹적인 벌거벗은 여성이 서 있는 것을 보았습니다. 그러자 코론존은 몸을 떨고 있는 노인, 거대한 거대한 뱀의 모습으로 구걸하려 했으나, 그를 겁주기 위해 목이 마른 크로울리의 모습으로 나타나 물을 구걸했습니다. 결국 벌거벗은 남자의 모습을 하고 삼각형 밖으로 뛰어내린 그는 마법진에 모래를 흩뿌리며 무너진 수비를 노이부르크와 함께 헤쳐나가 결국 원 밖으로 밀어내고 선의 틈을 자신의 손으로 고정했다. 단검. 크로울리는 마침내 자신의 몸을 지배하는 악마를 이기고 여신 바발론의 성호를 모래에 담았다.

​

코론존은 Zax라는 에티르의 10번째 지배 악마입니다. 크로울리에 따르면, Zax 지역은 본질적으로 카발라의 다트 세피라와 동일하며, 초자연적 세계와 가시적 자연을 구분합니다. 따라서 악마를 물리친 크로울리는 성공적인 호출 때부터 자신을 마기스터 사원이라고 여겼고, 세계의 오컬트 질서를 지배하는 유명한 비밀 보스 중 하나가 되었습니다.

​

이 기간 동안 그는 1909년 창간호인 춘분과 추분에 크로울리의 수백 페이지 분량의 두꺼운 저널인 에퀴녹스를 일년에 2번 출판했습니다. 3호에서는 무엇보다 골든던의 기본 마법 의식 중 일부를 공개했는데, 이 의식은 비밀로 하기로 맹세했던 것이었습니다. 분노한 매더스는 법원에 가서 불길한 번호를 금지 당했습니다. 크로울리는 항소했고 법원은 그의 손을 들어주었다. 1913년까지 총 10개의 문제가 나타났습니다. 크로울리가 태어난 해와 같은 해에 사망했지만 크로울리가 18세기에 죽었다고 주장한 유명한 프랑스 마법사 엘리파스 레비의 환생이라는 소식이 퍼진 것은 이 시기였습니다. 이집트 프리메이슨의 아버지 칼리오스트로 백작, VI. 악명 높은 보르지아의 교황 알렉산더, 존 디 에녹(Dee Enoch)의 동료인 에드워드 켈리, 호루스 황새를 탄 이집트 사제인 앙크-에프-콘수도 그의 이전 화신이었다.

​

1910년 봄, 크로울리는 그의 제자들과 함께 화성의 유령 바르짜벨을 소환하여 다가오는 세계 대전을 예언했습니다. 같은 달에 그녀는 Leila Waddel(Soror Cybele)이라는 뉴질랜드 바이올리니스트를 만났고, 그녀도 그를 학생으로 받아들였습니다. 그는 노이부르크 및 레일라와 함께 그의 멋진 달 의식을 작곡하고 수행했으며 런던의 Caxton Hall에서 Eleuzis Mysteries라는 제목의 마법 밀교 강의 시리즈를 그들과 함께 연주했습니다. Eleusian 의식은 그리스인 데메테르와 페르세포네를 기리기 위해 거행되었으며 고대의 가장 신성하고 비밀스러운 시작이었습니다. 이듬해 크로울리는 북아프리카로 다시 여행하여 다양한 마법 실험을 계속했습니다. 그는 주로 프리메이슨 의식을 실험했습니다. 그는 자신의 경험을 마법 지침에 요약했습니다. 그는 리베르 MCCLXIV(일부는 1979년 OTO에 의해 처음 출판됨)에 포함된 그리스 카발라 시스템에 대한 작업을 시작했습니다. 그런데 이번 여름에 크로울리는 다양한 마법과 신비로운 주제에 대해 19권 이상의 책을 저술했습니다.

​

전설적인 댄서의 무도회 중 하나에서 이사도라 덩컨은 주부의 가장 친한 친구 중 한 명인 Mary d'Esté Sturges를 만났고 곧 그녀와 매우 가까워졌습니다. 그 여성은 나중에 그녀의 글에서 소로르 비라캄으로 등장합니다. 그들은 세인트 모리츠로 여행을 갔고 그곳에서 메리는 술을 많이 마시고 짝사랑을 하다가 무아지경에 빠졌고, 환상을 보고 얼마 지나지 않아 압울디즈라는 유령의 메시지를 전하기 시작했습니다. 그의 조언에 따라 그들은 이탈리아로 여행을 갔고 나폴리 근처에서 Ab-ul-Diz가 이전에 그들에게 자세히 설명했던 빌라를 발견했습니다. 별장의 이름은 칼다라조(Caldarazzo)로, 마법사를 깊이 흔들면서 동시에 영혼의 신뢰성에 대한 결정적인 증거를 보았습니다. 이름의 숫자는 총 418개를 제공하며, 이는 볼레스킨의 것과 동일하지만 더 중요한 것은 "에온의 단어" ( MAKASHANH - a 27. 에녹의 에티르의 천사로부터 이 말을 받았다.) 크로울리는 여기에서 그의 북4를 썼습니다.

​

얼마 지나지 않아 독일 비밀 조직 동방성전기사단 OTO(오르도 템플리 오리엔티스Ordo Templi Orientis)의 총장인 테오도르 Reuss는 크로울리가 거짓의 서에서 오컬트 가르침을 배반했다고 비난했습니다. 이전에 OTO와 관계가 없었던 크로울리가 자신의 경험을 바탕으로 OTO와 완전히 독립적으로 출판된 성적인 가르침을 만든 것이 밝혀진 후 명령은 그에게 OTO의 영국 지부를 설립하고 이끌도록 승인했습니다. 그는 1912년에 공식적으로 수도회의 회원이 되었고 최고 9급으로 서품되었으며 바포메트라는 이름을 받았습니다.

​

OTO는 XX입니다. 그것은 형이상학적 자기 실현을 위해 주로 인도 탄트라 학교의 가르침을 따르는 성적 쾌락, 특히 오르가즘을 제공하는 것을 목표로 20세기 전환기에 기초했습니다. 그것은 인도와 페르시아에서 탄트라 및 수피 성 마법의 비밀을 소개했다고 주장되는 칼 켈넬에 의해 설립되었지만, 아마도 최초의 미국 장미십자회 창시자인 파스칼 비벌리 란돌프의 제자를 통해 성 마법 의식에 대해 소개되었을 것입니다. 주문5. 주문에는 9단계의 입문이 있었지만 마지막 3단계만 성적인 성격의 가르침과 방법과 관련이 있었습니다. 7학년까지는 성적 마법의 이론적인 측면만을 다루었다. 그들의 의식에서 그들은 그노시스, 마르티니크, 프리메이슨, 장미십자회 및 Sat B'Hai 전통을 되살렸습니다.

​

1913년 봄, 크로울리는 Ragged Ragtime Girls라는 여성 극단을 조직하여 음악과 춤이 가미된 마법 의식을 공연했습니다. 여름 동안 회사는 모스크바로 초대되었고 그곳에서 그는 안나 Ringler라는 헝가리 소녀를 만났습니다. 그녀는 그녀가 "굶주린 암컷 표범"이라고 생각했습니다. 그 소녀는 심하게 마조히스트적이고 크로울리는 가학적 경향이 있었기 때문에 간신히 말할 수는 있지만 특별한 6주를 함께 보냈습니다. 이 몇 주 동안 그는 아마도 가장 많이 인용된 시인 Hymn To Pan을 썼을 것입니다. 그는 올해의 마지막 절반을 파리에서 보냈고 그곳에서 프라터 LT의 회사에서 프리메이슨 의식에 참여했습니다.

​

이듬해 노이부르크의 회사에서 그는 이중 목적을 위해 파리에서 동성애 의식을 수행했습니다. 한편으로는 고갈된 물질적 소유물을 풍요롭게 하려 했으나 다른 한편으로는 전생을 탐색하려 했다. 예를 들어, 크로울리는 자신이 수천 년 전에 Aia라는 이름의 크레타 사원 댄서였다는 것을 알게 되었습니다.

​

그는 1914년 10월 24일 루시타니아를 타고 미국으로 여행하여 전쟁이 끝날 때까지 그곳에 머물렀습니다. 그는 대부분의 시간을 OTO의 미국 지부를 조직하는 데 보냈지만 거의 성공하지 못했습니다. 상속받은 재산이 바닥나기 시작하면서 그는 저널리즘에 전념했습니다. 그는 주로 독일 친화적 인 미국 신문 조국 (Fatherland)에 반 영어 기사를 썼고 애국자로 자처했으며 나중에 실제로 독일 선전을 패러디 의도로 끝내고 싶다고 설명했습니다. 그는 1915년 여름을 Evangeline 아담스와 함께 보냈고, 시를 쓰고, Vanity Fair 잡지에 기사를 썼고, 평온한 햇살 가득한 해변의 즐거움을 즐겼습니다. 그는 국제 잡지를 출판하고 그림을 그리기도 했습니다. 그의 인상적이고 표현주의적인 이미지가 믹스되어

​

그는 자서전에서 고양이와 뱀이라고 부르는 2명의 여성을 만났습니다. 파슈트와 아포피스에게. 크로울리는 고양이(Jane Foster - Soror Hilarion)와 사랑에 빠졌지만, 고양이는 그를 거부하고 증오하면서 가학적인 방식으로 포옹한 뱀(Hellen Hollis)에게 복수합니다. 그는 즉시 깊고 거의 치명적인 꿈에 빠졌습니다. 그는 그 꿈에서 깨끗하고 깨어나서 "순수한 사랑"을 준비했다고 느꼈습니다. 그는 내면에서 마법사의 강한 의지를 느끼고 고양이와 함께 "마법의 아이"를 낳기로 결심했습니다.

​

1915년 가을 동지 때 그는 목적을 위해 일련의 마법 의식을 거행했습니다. 실망한 고양이는 멀리서 임신을 하지 못했습니다. 그러나 나중에 1916년 춘분 때, 의식이 끝난 지 정확히 9개월이 지났을 때, 그는 수도회의 새로운 개시자 중 한 명인 Charles Stansfeld Jones(Frater OIV, 나중에 프라터 아카드)가 심연의 새탄생. 그는 다트 세피라를 지나 "심연의 깊숙한 곳으로 떨어졌다가 갓 태어난 것처럼 벌거벗은 채로 일어났습니다"(이 의식은 1905년 크로울리에 의해 수행되기도 함). 존스는 이 움직임으로 리베르 AL이 예언한 아이가 될 것이라는 것을 잘 알고 있었다고 합니다.

​

그는 뉴욕, 필라델피아, 디트로이트, 시카고, 시애틀, 밴쿠버, 샌프란시스코, 로스앤젤레스, 샌디에이고를 포함하여 광범위하게 여행했으며 콜로라도 강을 항해하고 그랜드 캐년을 방문했습니다.

​

크로울리는 코론존의 소환 의식을 수행하여 마기스트터 사원로 취임했지만 오랫동안 자신이 다음 단계에 도달했다고 느꼈습니다. 그런 다음 그는 1915년 10월 여행 중 하나에서 이 가정을 확인하는 신호를 받았습니다. 학위의 상징으로 그는 자신의 비밀 기호로 장식된 청금석이 장식된 봉인 반지를 착용했습니다. 반지는 사원의 주인이 살았던 도시를 묘사하기 위해 피라미드로 리벳이 박힌 백금 뚜껑으로 덮여있었습니다. 명상을 하던 중 기차에 앉아 있던 그는 갑자기 이 뚜껑을 뜯어야 할 필요성을 느꼈다. 호텔에 들어갔을 때 그는 돌이 소켓에서 떨어졌음을 발견했습니다. 이튿날 아침 그는 수색을 시작했고 기차역에서 그것을 일곱 조각으로 쪼개진 것을 발견했습니다. 뚜껑을 뜯는 것은 그가 "피라미드 도시의 어둠에서 벗어났다"는 것을 상징한다. 그렇게 함으로써 그는 의식적으로 준비된 마법사의 정도를 실제로 받아들였다. 이때 텔레마의 법칙에 대한 관념이 그에게 성숙해지고 그는 다시 마법을 실험했다. 그는 자신을 텔레마라는 단어와 동일시하기 시작했고 샌프란시스코에 모인 더 많은 군중 앞에서 연설해야 했을 때 이미 "네가 원하는 대로 하여 율법의 전체가 되라"고 말하고 있었습니다. (네가 하고 싶은 대로 하여 완전한 법이 되게 하라.)

​

고양이에 대한 그의 실패는 다음 여름에 또 다른 실험으로 이어졌습니다. 이 실험은 앨리스(Alice Coomaraswami)와 오울(Gerda 마리아 von Kothek)이라는 여성의 주제였을 것입니다. 크로울리는 예측할 수 없고 변덕스러운 원숭이를 선택했지만 곧 영국으로 떠나게 되어 그와 함께 위대한 일을 하는 데도 실패했습니다.

​

알레이스터는 인도 종교이자 미술 평론가의 아내인 라탄 데비라는 아내와 함께 짧은 모험을 시작하면서 작은 오두막에서 Pasquaney 호수 기슭에서 나머지 여름을 보냈습니다. 그 여성은 곧 임신했지만 결국 가족과 함께 영국으로 돌아가기로 결정했고 크루즈에서 아이를 잃었습니다. 헤어진 후 알레이스터는 뉴올리언스로 여행을 갔고, 그곳에서 플로리다로 친척에게로 갔다. 여행을 하면서 그는 "인류가 노예 제도의 늪으로 점점 더 깊이 빠져드는 것"을 보았을 때 점점 더 문명의 붕괴에 직면하게 되었습니다. 그는 억제 없이 압생트를 목에 걸고 일종의 실망스러운 꿈 속에서 나날을 보냈다. 그는 자신에 대한 모든 믿음을 잃어서 마법의 일을 끝내고 한 줄도 쓰기를 거부했습니다. "만약 마스터들이 내가 그들을 위해 일을 해주기를 바란다면, "그게 아니야, 그리스어로 말해줘." "Ermeseimi" 크로울리가 중얼거렸고, 그 순간 그 숫자 값은 새 에온의 숫자인 418이라는 것이 단번에 그에게 분명해졌습니다. 그는 이전의 지배를 부끄러워했고, 그의 주인이 그를 떠나지 않았다는 새로운 기쁨이 그의 영혼을 채웠습니다. 이로써 첫 번째 마법사 입문 기간이 종료됩니다.

​

그는 나중에 "개머리 헤르메스 또는 아누비스"라고 칭한 소녀와 함께 잠시 뉴욕으로 이사했지만 소녀는 곧 알코올 중독이 되었고, 크로울리는 떠나 10월에 로디 마이너와 함께 이사했습니다(소로르 Ahitha - 카멜), 그녀의 여자 친구와 함께. 그 동안 그는 리베르 알레프에 대해 끊임없이 작업했습니다. 그녀는 미디어 능력의 축복을 받은 최신 스칼렛 우먼의 도움으로 자신을 아말란트라라고 소개한 다른 유령과 접촉했습니다. 처음에 알레이스터는 그녀가 "마법사"라고 부르는 유령의 메시지에 매우 회의적으로 접근하고 그를 시험했습니다. 그는 몇 년 동안 자신의 이니셜(바포메트)을 히브리어로 정확하게 설명하려고 노력했기 때문에 이 질문을 영에 고정시켰습니다. 영은 망설임 없이 대답했습니다. 8글자로 작성해야 하며 끝에 R이 있어야 합니다. 마법사는 그 글자의 숫자를 더해서 729를 얻었는데, 그 당시에는 그에게 아무 의미가 없었습니다. 그러나 그는 이것이 93, 즉 한 변이 9단위인 정육면체의 부피에 불과하다는 것을 깨달았습니다. 그래서 그는 기사단이 그들의 우상에게 바포메트이라는 이름을 준 이유를 이해했습니다. 그는 그가 세워진 전체 사원의 초석이아버지 미트라였습니다. 그는 또한 이것이 이름 "xefas" 10(Chephas)의 숫자 값임을 인식했습니다. 그래서 그는 아말란트라의 지식을 증명했습니다. 그의 이름은 또한 그에게 729를 부여했습니다. 그는 바포메트과 마찬가지로 자신이 실제로 새 교회의 첫 번째 초석이라고 결론지었습니다. 기사단이 그들의 우상에게 바포메트이라는 이름을 준 이유는 그가 세워진 전체 사원의 초석인 아버지 미트라였습니다.

​

그런 다음 크로울리는 유령에게 Great Order에서 자신의 이름(메가 테리온)을 사용할 수 있는지 물었습니다. 아말란트라는 아니오, 테리온만 사용하면 된다고 대답했습니다. 그는 그것에 대해 생각했지만 "우연"이 그에게 해결책을 줄 때까지 이해하지 못했습니다. 그는 우체국에서 편집자가 답장을 위해 남겨둔 편지를 발견했습니다. 편지는 유령이 크로울리에게 테리온이라는 이름을 말한 것과 정확히 같은 시간에 특정 사무엘 A. 야콥에 의해 작성되었습니다. 편지에는 "독자들에게 나 Shmuel bar Aiwaz bie Yackou de Sherabad가 야수의 수를 계산했다는 것을 알려주십시오. 이것은 남자의 수입니다. Th = 400 R = 200 I = 10 V = 6 N = 50, 추가된 666 " 크로울리는 그의 눈을 거의 믿을 수 없었습니다. 그러나 그는 편지 작성자의 이름에서 Aiwaz이라는 이름을 발견하고 즉시 펜을 잡고 철자가 어떻게 되냐고 묻습니다. 지금까지 그는 그것이 단지 가상의 이름이 아니라는 것을 모르고 그것을 설명하려고 노력했지만 Mezla의 숫자 값과 동일한 78의 숫자 값을 갖는 AIVAS에 그것을 썼습니다. 야콥 씨는 답장에서 OIVZ라는 문자를 주었습니다. 숫자 값은 93, 즉 텔레마 및 아가페와 같은 값입니다. 알레이스터는 93이 3 * 31이라는 사실조차 몰랐지만, 그것이 프라처 아카드가 공개할 리베르 AL의 핵심이라는 사실조차 몰랐지만, 알레이스터는 완벽하게 깊은 인상을 받았습니다. 그녀는 점점 로디가 점점 집착하는 것처럼 느껴져 그들의 관계를 끝냈습니다. 자신의 마법의 힘을 회복할 필요가 있음을 알게 된 그는 1918년 여름 허드슨 강의 무인도 중 한 곳으로 후퇴하여 유명한 Tao Te King을 번역하고 요가 수련을 재개하고 전생을 탐구하려고 했습니다. , 명상에 잠겨 있습니다.

​

그는 더욱 강화된 상태로 뉴욕으로 돌아와 1월에 새 여자친구이자 그의 가장 큰 사랑인 레아 힐시그를 만났습니다. 그들은 1919년 크리스마스 며칠 전에 함께 유럽으로 여행을 갔다. 크로울리는 그의 여동생을 방문하기 위해 런던(그가 상당한 유산을 가지고 있었던 곳)과 레아(Alostrael)로 스위스로 갔다. 그들은 파리에서 다시 만났습니다. 그곳에서 알레이스터는 그녀의 스칼렛 우먼이 "목마른 꽃"과 같은 절망적이고 무기력하고 아름다운 젊은 과부를 고용했다는 사실을 알고 충격을 받았습니다. 그들은 곧 연인이 되었습니다. 한편, 레아는 지난 2월 27일 그녀에게 어린 소녀 앤 레아(푸페)를 선물했다. 그러나 그 아이는 10개월도 채 되지 않아 사망하고 크로울리에게 깊은 타격을 가했고 레아는 다음 태아를 유산하게 됩니다.

​

레아는 사업을 하기 위해 3월에 런던에 갔고 크로울리는 계획된 텔레마이트 센터가 가장 좋은 곳을 찾기 위해 Ji Qing을 찾았습니다. 그는 마침내 시칠리아의 케팔루가 가장 적합하다는 것을 알게되어 3 월 말에 빌라를 임대하고 텔레마 (Will)라는 마법의 센터를 설립했습니다. 레아는 몇 주 후에 돌아와서 마법의 영감을 받은 실험을 시작했습니다. 내부 벽이 크로울리의 외설적인 프레스코화로 장식된 수녀원에서는 마약 사용과 숭배 의식이 가미된 어두운 향연이 얽혀 있습니다. 1920년 11월, "Cephaloedium Work"라는 실험이 이곳에서 진행되었는데, 크로울리는 파리에서 노이부르크와 함께 일련의 의식이 계속되는 것을 보았습니다. 레아와 크로울리의 다른 애인, 원래 푸페의 유모인 니네트 셤웨이(사이프리스 자매)는 거친 싸움에 휘말리게 되고, 그리고 소름 끼치는 소문이 수도원 전체에 퍼졌습니다. 그건 그렇고, Ninette는 또한 마법사를 위해 두 명의 어린 소녀를 낳았습니다. 두 번째, 1923년 5월 19일 Isabella Fraux.

​

1921년에 크로울리는 레아와 함께 축하하는 의식에서 Ipsissimus라는 칭호를 사용하고 리베르 사메크를 썼습니다. 1922년 그는 Alostrael과 Little Lulu에게 추천한 그의 책 Diary of the Drug Fiend를 출판했습니다. 영국 언론은 그에 대한 명예 훼손 캠페인을 시작했습니다. 크로울리는 John Bull이라는 잡지의 저널리스트로부터 "World's Evil Man"이라는 제목을 받았습니다.

​

텔레마를 둘러싼 스캔들은 결국 크로울리의 가장 친애하는 학생 라울 러브데이의 죽음으로 결정되었습니다. 그는 겨우 23세였습니다. 그의 죽음에 대해 언론은 크로울리를 비난했습니다. 사실 그는 크로울리가 간 염증과 장 카타르에 걸렸습니다. 감염된 스트림). 브리티시 익스프레스의 러브데이의 아내 베티 메이는 마법의 난교에 대한 모든 세부 사항을 전달했습니다. 텔레마에 대한 영국 언론 캠페인은 결국 크로울리가 베니토 무솔리니(1883~1945)의 명령에 의해 1923년 이탈리아에서 추방되도록 이끌었습니다. 그는 튀니스로 여행을 갔고 그곳에서 기념비적인(96장) 자서전 고백을 완성했지만, 1969년 크로울리가 사망한 후 오래지 않아 완전히 나타나지 않았습니다. 튀니스는 그의 인생에서 가장 낮은 지점 중 하나임이 입증되었습니다. 급성 기관지염과 모든 질병을 앓고

​

그녀의 다음 스칼렛 우먼은 1924년 9월 파리에서 만난 부유한 미국인 Dorothy Olsen(Soror Astrid)이었습니다. 그들은 함께 튀니스로 돌아갔다. OTO의 그랜드마스터인 Reuss가 1921년에 사망한 후 그는 Heinrich Tränker로 교체되었지만 1925년에 그는 크로울리에게 OTO를 이끌도록 요청했습니다. 그러나 교단의 많은 구성원들은 이 움직임에 동의하지 않았고 결국 균열로 이어졌습니다. Martha Künzel과 Karl Germer 크로울리를 포함한 단체의 일부가 그를 지원했으며 Heinrich Tränker, Albin Grau 및 Henri Birven은 단체에서 탈퇴하여 "Pansophical Lodge"라는 별장을 만들었습니다. 이 조직은 모든 ​​면에서 크로울리의 가르침과 거리를 둡니다. 그러나 1년 후, 그것은 또한 붕괴되었고, 이전에 중립적인 입장을 취했던 - 원래 크로울리를 지지했던 Eugen Grosche의 취임과 함께, 그러나 그는 Germer와 추악한 논쟁을 벌였습니다. Fraternitas Saturni가 결성되었습니다. "마스터 테리온"을 예언자로 받아들인다고 했고, 리베르 AL도 고용되어 약간의 변화가 있었다. 그러나 그들은 OTO 전체와의 모든 접촉에서 엄격하게 거리를 두었습니다.

​

마법사는 다음 해에 프랑스, 독일, 북아프리카를 방문했습니다. 영국 출판사들이 그의 책을 거절하자 그는 파리에서 출판했습니다. 1928년 그곳에서 그는 이스라엘 레가르디(프란시스 이스라엘 레구디)를 만났고, 리가디는 뱀(The Serpent)으로 크로울리의 비서가 되었습니다. 청년은 원래 미국에서 소시에타스 로지크루치아나(Societas Rosicruciana)라는 조직의 창시자였지만 크로울리의 글을 만나자마자 편지를 썼습니다. 2년 이내에 리가디와 PR 스티븐슨은 사회에서 "주인"의 이미지를 형성하고 개선하는 것을 목표로 하는 알레이스터 크로울리의 전설를 출판했으며, 나중에 1937년에는 골든던, 그는 주문의 마법 의식과 입문 의식을 제시합니다.

​

1929년 8월 16일 크로울리는 니카라과 출신의 마리아 페라리 데 미라마르와 결혼했으며 그녀는 이를 부두교의 여사제라고 불렀습니다. 같은 해에 그는 마법 이론 및 실습라는 제목의 마법 예술에 대한 요약 걸작을 출판했습니다.

​

1930년대 초반에 그는 독일과 포르투갈로 모험을 떠났습니다. 스칼렛 우먼들은 차례차례 서로 옆을 지켰습니다. 먼저 19세의 하니 라리사 재가(1930)가 그녀의 연인이 되었습니다. 마리아는 곧 알코올 중독자가 되었고 크로울리가 편지에서 이혼을 요구했을 때 그 여성은 심한 강박증으로 정신과 진료소로 이송되었습니다. 한편 하니는 그녀의 일기에서 진정한 사랑을 언급했지만 나중에 소녀를 "괴물"로만 언급 한 마법사를 임신했습니다. 그들의 관계는 몇 개월 이상 지속되지 않았습니다. 그리고 그들이 헤어진 후 그녀는 곧 자살했습니다. 한편 도로시 올슨도 알코올 중독으로 사망했다. 그 후 베르타 "빌" 부쉬(1931)와 마침내 펄 브루크스미스(Anu)(1933)가 뒤를 이었습니다. 그러나 아무도 오랫동안 남아 있지 않았습니다. 크로울리는 특정 소송 때문에 더 이상 비서를 유지할 여유가 없었기 때문에 1932년 리가디와도 헤어졌습니다. 리가디는 크게 화를 냈지만 몇 년 후 우정의 파멸을 용서할 수 있었습니다. 1934년, 19세 소녀 패트리샤 데어드레이 맥칼파인은 노화된 마법사에게 소년을 선물했습니다. (알레이스터 아타튀르크는 1978년에 사망했습니다.)

​

그의 후기 작품 중 가장 주목할만한 작품 중 하나인 요가에 관한 여덟 강의(Eight Lectures on Yoga)는 1938년에 출판되었습니다. 그는 1940년대에 OTO와 정기적인 접촉을 계속 유지했습니다. 1944년에 그는 프리다 해리스가 그가 고안한 타로 시트를 그렸던 토트의 서를 출판했습니다.

​

그는 헤이스팅스에 있는 조용하고 작은 마을 하숙집에서 남은 몇 년을 보냈다. 그는 헤로인, 모르핀, 알코올에 중독되었지만 정기적으로 송금을 받는 일부 미국 학생들 덕분에 비교적 재정적으로 부족하지 않은 상황이었습니다. 그는 그의 마지막 주요 작품인 눈물없는 마법을 이곳에서 작업했습니다. 그는 정기적으로 방문객을 맞이했고 그의 추종자 및 팬들과 활발한 소통을 했습니다.

​

크로울리는 1947년 12월 1일에 사망했고 Pat과 그의 어린 아들이 그를 돌보았습니다. 그의 마지막 행동은 의사에게 더 많은 헤로인을 주기를 원하지 않는다고 저주한 것입니다. (의사도 마법사가 죽은 다음 날 사망했습니다.) 리틀 알레이스터는 지난 이틀 동안 집 주변에 어두운 그림자를 보았습니다. 크로울리는 그녀가 부족하지 않기를 바라며 그녀를 OTO의 보살핌에 맡겼습니다.14 프리다 해리스는 그녀와 그녀의 어머니도 돌보았습니다. 크로울리는 브라이튼에서 화장되었고 그의 유골은 그의 미국 제자들에게 보내졌습니다.

​

오사라와 사디 라몰트의 책 "크로울리의 야수의 마법"에서 발췌.

​

​

Aleister Crowley élete

​

​

Aleister Crowley, eredeti nevén Edward Alexander Crowley 1875. október 12-én született a Mérleg jegyében (éjjel fél tizenkettőkor, aszcendense Oroszlán). Családja a Tudorok ideje óra élt Angliában, de eredetileg valószínűleg ír származásúak voltak (az O'Crowley név eléggé gyakori dél-nyugat Írországban). Apja, Edward Crowley mérnöknek tanult, de végül a Plymouth Brethren nevű rideg, puritán szektának lett a követője - csakúgy, mint felesége, lánykori nevén Emily Berta Bishop - és prédikátora. A szektát John Nelson Darby protestáns teológus alapította az 1820-as években, mely a szex bűnös erkölcstelenségét hirdette, és olyan nézeteket is hangoztatott, miszerint a karácsony elítélendő, pogány ünnep, a pápa maga az Antikrisztus, és az angol keresztény vallási ünnepek pokoli bűnök melegágyai. Szigorúan tiltotta az alkoholfogyasztást is; ez azonban egyáltan nem zavarta idősebb Crowleyt abban, hogy jól menő sörfőzdét üzemeltessen.

​

A család Leamingtonban, a békés vidéki kisvárosban éldegélt, nem messze Stratford-upon-Avontól, Shakespeare szülővárosától. Ezt a közelséget Crowley később igy kommentálta: "... milyen különös véletlen, hogy egy ilyen kis megye adta Angliának két legnagyobb költőjét - mert nem feledkezhetünk meg Shakespeare-ről sem."

​

A szigorú puritán környezet dacára úgy tűnik, hogy a kis Edward Alexander (becenevén Alick) meglehetősen elkényeztetett gyermek volt, aki semmiben sem szenvedett hiányt, hála a jól jövedelmező sörfőzdének. Crowley visszaemlékezéseiben azt állítja, hogy Buddha három legfőbb jelével jött a világra: burokban született, le volt nőve a nyelve, és négy, balról jobbra pöndörödő szőrszál nőtt a szíve közepe fölött, pontosan swasztika alakban. Már egészen kis gyerekként is a kimondhatatlanul hosszú, héber nevek érdekelték elsősorban a Bibliából, nem pedig a részletes példabeszédek. Önfejűsége is korán megmutatkozott, önéletrajzában a következő történetet jegyezte fel: amikor belebotlott egy csalánbokorba, és meg akarta fogni, apja megkérdezte: "Hiszel nekem, vagy inkább tapasztalatból tanulnál?" A kis Crowley gondolkodás nélkül ez utóbbit választotta, és fejjel ugrott a levelek közé.

​

Egy másik figyelemreméltó történet: mikor egy vasútállomás peronján állt a szüleivel, egy nehéz utazóláda megcsúszott, és közvetlenül mellette zuhant a kövekre. Mindenki egybehangzóan állította, hogy Szent Őrző Angyala volt az, aki megóvta őt az összezúzódástól. Ez nagy hatással volt egész életére - mint majd később látni fogjuk -, éveken keresztül kereste a kapcsolatot ezzel az angyallal.

​

Négy éves korában már folyékonyan olvasott, bár hosszú ideig az egyetlen könyv, amit a kezébe adtak, a Biblia volt. Elsősorban a Jelenések Könyve ragadta meg, a Fenevad, a hamis próféta és a skarlát nő képei. Nagy élvezettel olvasta a részletezett, szörnyű kínokat, melyeket a bűnösökre szabnak ki, és különösen szerette elképzelni, ahogyan őt magát kínozzák. Ugyanakkor egész élete folyamán irtózott a fizikai fájdalomtól.

​

Tanulmányait a St. Leonards magániskolában kezdte meg. Itt esett meg az a történet, melyet szintén Crowley önéletrajzából ismerhetünk: egy feladatlapot kellett kitöltenie, melyet - saját bevallása szerint - megszégyenítő zsenialitással töltött ki, de ezért nem dícséretet, hanem szigorú verést kapott. Ezután az iskola vezetőjének, Habershon-nak halálát kezdte kívánni, mely néhány héttel később valóban bekövetkezett - ezt természetesen "Alick" azonnal saját sikerének könyvelte el.

​

Tíz éves korában átkerült egy olyan cambridge-i iskolába, amelyet a Plymouth Brethen tartott fent. Az iskola működési elve a szigorú fegyelmen alapult, melyet elsősorban nyilvános megszégyenítésekkel és testi fenyítésekkel igyekeztek betartatni. Ezzel csak még jobban szították az ifju Crowley-ban a keresztény fundamentalizmussal és a képmutató viktoriánus erkölcsiséggel szembeni ellenszenvet. Ebben a korban születtek meg legkorábbi versei. Az első komolyabb költemény, mely a kezébe került, a Lycidas volt.

​

Kezdetben hatalmas erőfeszítéseket tett azért, hogy elnyerje apja tetszését, elsősorban azzal, hogy Jézus leghívebb követőévé szeretett volna válni. Edward Crowley azonban egy évvel később, 1887 márciusában nyelvrákban meghalt. A kisfiú, aki ekkor az iskolában volt, megálmodta apja halálát, bár semmilyen jel nem mutatott arra, hogy a betegség ilyen előrehaladott lenne.

​

Ezután radikálisan megváltozott a viselkedése, folyamatos gondok voltak vele az iskolában. Apja korábbi barátai már nem látogatták a családot, anyja pedig elköltözött Londonba, a Thistle Grove területére, hogy fivére mellett legyen, akivel addig alig találkoztak. Tom Bond Bishop szintén vallási fanatikus volt, akinek a kisfiú egyszer nekiszegezte a következő kérdést: "Tételezzük fel, hogy egy hegymászó hozzá van kötve egy másikhoz, aki leesett. El kell vágnia a kötelet, vagy ő is leesik. Mit kellene tennie?" Nagybátyja válasza az volt: "Isten soha nem engedné meg, hogy egy ember ilyen helyzetbe kerüljön!" Tom bácsi kicsinyes, zsarnokoskodó ember lévén nehezen kedvelhető rokonnak bizonyult a szabadságszerető Crowley számára. Vitáik alaposan elmérgesedtek. Tom Bishop szívesen fitogtatta shakespeare-i műveltségét azzal, hogy amikor a kisfiú nagybátyjának hívta, egy idézettel válaszolt: "Ó, én próféta lelkem, nagybátyám!" Crowley vette a fáradtságot, és több részt tanult meg kívülről a Hamletből, majd egy napon folytatta az idézetet a következő sorral: "Igen, az a vérfertőző, az a parázna vadállat!"

​

Az iskola vezetője, H. d'Arcy Champney tiszteletes vált Crowley első számú ellenségévé. Egy tizenkét éves fiú azt állította Champney-nek, hogy meglátogatta Crowleyt a nyári szünetben, és otthonában részegen fetrengve találta a földön. Ezért fizikai és lelki terrorral büntették: kenyéren és vizen tartották őt, a játékra fenntartott időben is tanulnia kellett, senki nem szólhatott hozzá, sem tanár, sem diák, és várták, hogy bevallja bűnét, melyet nem követett el - és amellyel nem is vádolták meg nyilvánosan, tehát azt sem tudta, mit kellene bevallania. Ez másfél szemeszteren keresztül tartott, a végén kicsapással fenyegették, melyről olyan szörnyű képet festettek elé, hogy inkább megköszönte a kínzást és vállalta tovább. Minden árulkodónak azonnal hitelt adtak, semmilyen egyéb szemtanút nem vontak azután kérdőre, ezért a két legnagyobb erény ezen a helyen a képmutatás és az árulkodás volt. "Igen, mind közel voltak Jézushoz" - írja Crowley - "olyan közel, mint Júdás."

​

Ekkor fordult el mindenféle keresztény szellemiségtől és értéktől, és kezdett érdeklődni a sátánizmus iránt. Mindent elhitt, amit a szekta tanított neki, egyszerűen csak "átállt a Sátán oldalára", és ugyanolyan erővel akarta szolgálni új urát, mint a régit. A tanítások szerint minden bűn megbocsátható, kivéve a Szentlélek elleni elkövetettet, és ő eltökélte, hogy megtudja, mi ez a misztikusan megfogalmazott dolog egészen pontosan, hogy jó alaposan elkövethesse.

​

Családja egy idő után meglátogatta az iskolát, de Champney tiszteletes semmit nem volt hajlandó elmondani az ügyről. A nyári szünetben már annyira betegnek és megtörtnek látszott, hogy Tom bácsi ismét odautazott, és hatóságokkal fenyegetőzött, míg végre megtudta a Crowley elleni vádat. Ekkor a fiút, aki egészségileg annyira tönkrement, hogy az orvosok pihenést rendeltek neki, kivette az iskolából, és magántanárok kezdték tanítani. A következő két évben folyamatosan Wales és Skócia vidékeit járta, hegyet mászott és a tavakban pisztrángozott. Amikor eléggé felépült, egy nappali iskolába íratták be Streatham-ben.

​

Saját bevallása szerint szerette az állatokat, ennek ellenére kísérletező kedve túltett ezen. Tizennégy éves korában hallott a macska kilenc életéről. Feltételezte, hogy ezért szinte lehetetlen megölni egy macskát, és a kilenc életét többé-kevésbé egyszerre kell elvenni ahhoz, hogy ez sikerüljön. Fogott egy macskát, megmérgezte arzénnal és kloroformmal, felakasztotta, gázon megsütötte, szíven szúrta, elvágta a torkát, bezúzta a koponyáját, vízbe fojtotta, végül kidobta az ablakon, hogy a zuhanástól elveszítse a kilencedik életét is. A kísérlet sikeres volt, de közben folyamatosan mély szánalmat érzett a macska iránt, s pusztán tudományos érdeklődése hajtotta, hogy befejezze a kivégzést.

​

Ekkoriban talált mellé Tom bácsi egy nevelőtanárt, Archibald Douglas-t, aki Crowley-nak egy egészen más, eddig ismeretlen, "tiszta, vidám világot" mutatott. Bevezette őt a billiárd, a szerencsejátékok, a kártya és a nők világába. A fiú úgy érezte, végre egészséges, normális emberi lényként tekint valaki rá, és a "kereszténység nyomasztó, rémálmokkal teli világa" - ahogyan ő nevezte - a múltba tűnni látszott. Élete első olyan élményeit élte meg, melyek a valós szeretetről, barátságról, tiszteletről és a természet szépségéről szóltak a számára. Tom bácsi természetesen hamarosan gyanakodni kezdett, elküldte a nevelőtanárt, miután annak összes magánlevelezését eltulajdonította, de akkor már késő volt, a fiatal fiú szemei felnyíltak a másik világra, melynek létezéséről addig fogalma sem volt.

​

Bigott, fanatikus bibliarajongó anyja volt az, aki először nevezte őt az Apokalipszis fenevadjának, és kétségtelenül az otthoni és iskolai, nyomasztóan vallásos környezet volt egyik legnagyobb ösztönzője annak a kereszténység elleni lázadásnak, mely egész életére rányomta bélyegét. Lázadásának elsődleges célpontja az általa teljességgel természetellenesnek tartott keresztény erkölcs volt, és - korának más, híres művész-lázadóihoz, pl. Oscar Wilde-hoz hasonlóan - tiltakozása a szexualitás legszélsőségesebb módokon történő, fáradhatatlan gyakorlásában nyilvánult meg. Saját bevallása szerint tizennégy éves korában került sor élete első nemi aktusára egy szolgálólánnyal, és nem máshol, mint az öncélú nemiséget halálos bűnnek tartó anyja ágyában - aki ráadásul közben épp istentiszteleten tartózkodott.

​

A lány később bűnbánatában beárulta őt, de Crowley tagadta tettét, sőt, hamis alibit gyártott. Ennek ellenére még szigorúbban bánt vele a család, szinte szó szerint kémkedtek utána, így legnagyobb szórakozása, amit megengedhetett magának, a versírás volt.

​

1891-ben egy olyan esemény történt vele, melyet több szerző - közöttük Colin Wilson, a titokzatos jelenségek és különleges képességek világhírű szakértője - az egyik legjelentősebb fordulatnak vél Crowley életében. Egy általa gyártott, nagy erejű tűzijáték túl korai robbanása következtében elvesztette eszméletét, kómába esett, és csak kilencvenhat óra múlva tért magához. Kutatói úgy vélik, hogy a baleset következtében aktiválódtak benne azok a kivételes pszichikus, mágikus képességek, melyeknek később számos tanújelét adta. Elképzelhetőnek tartják, hogy az eset hasonló hatást váltott ki nála, mint a leendő sámánok esetében az avatást megelőző túlvilági utazás, vagy az egyes parafenomének öntudatvesztéssel járó, ugyanakkor belső átalakulást, megvilágosodást előidéző betegségei, illetve balesetei.

​

1892-ben a malverni középiskolába került, melyet szintén gyűlölt, és visszaemlékezéseiben azt írja róla, hogy a szodómia melegágya volt a hely, majd illusztrációként bemutatja kollégiumi szobatársát, aki iskolaszerte ismert homoszexuális prostituált volt. Crowley ekkor még távol tartotta magát a férfiaktól, a nőket azonban falta, ezért apró incidensként gonorrheát kapott egy glasgow-i utcalánytól. Gondolataiba merülve igen kevéssé vett részt az iskolai életben, igazi barátai nem voltak. Keményen tanult, de lelkesedés nélkül, csupán megfelelni igyekezett, hogy elkerülje a büntetést. A szünetben azonban olyan érzékletesen és felháborítóan festette le anyjának az iskola "rémtetteit", hogy a következő szemesztertől már Tonbridge-ben tanult tovább. Ekkorra olyan távolságtartó, arisztokratikus viselkedést sajátított el iskolatársaival szemben, hogy a legtöbben félni kezdtek tőle. Nem tűrte többé a megaláztatásokat és a gúnyolódást, megerősödött, és olyan tapasztalatokkal rendelkezett - főleg a nők területén -, amellyel legtöbb hasonló korú társa még nem. Addigi életcélja - a sátánizmus követése és a legfőbb bűn fellelése - is megváltozott; egyszerűen élvezni akarta az életet, és annak minden gyönyörét.

​

Bár végre ezt az iskolát valamennyire megfelelőnek találta, instabil egészségi állapota egyre inkább nyilvánvalóvá tette, hogy a szokványos iskolai életre nem alkalmas, ezért ismét magántanítóknál kötött ki. Legújabb tanítója szintén a Plymouth Brethren soraiból került ki. Crowley napközben az Eastbourne College-ban dolgozott kémiai asszisztensként Hughes professzor mellett, miközben továbbra is írta verseit, szenvedélyesen sakkozott, álmodozott és megélte első, halálos szerelmeit. Unokafivérével, Gregorral sorra megmászta a közeli hegycsúcsokat, mígnem egy napon az addig általa szinte bálványozott rokon bejelentette. megnősül, és nem fog több túrát tenni vele. "Megkaptam első leckém, melyet a világ vallásai már régóta felfedeztek" - írja -, "miszerint az a férfi, aki engedi, hogy egy nő bármilyen módon is része legyen életének, nem alkalmas a komoly munkára. Annak a férfinak van igaza, aki elég erős ahhoz, hogy rabszolgaként és játékszerként használja a nőket."

​

1894-ben került sor élete első komolyabb, igazi kihívást jelentő alpinista élményére az Alpokban. Egy év múlva összekülönbözött tanárával, és el kellett költöznie Eastbourne-ból. Épp kapóra jött azonban a cambridge-i egyetem felvételije, mely csupán egy hét közelségben volt. Felvették, és ettől kezdve új korszak nyílt az életében.

​

"Cambridge atmoszférája tökéletes hátteret szolgáltatott gondolkodásomhoz" - írja. "A történelem romantikus, ifju hősének láttam magam." A független, gazdag, tehetséges aranyifjak életét élte, belevetette magát az angol romantikus irodalom tanulmányozásába és sorra falta a nőket. Elragadtatásában még a Celtic Church (Kelta Egyház) nevű misztikus-vallási mozgalomhoz is csatlakozott. Képzeletét betöltötték az elvarázsolt erdők, sellők, tündérek, nimfák, mesebeli kastélyok és a ködös, költői kelta mágia.

​

Már majdnem húsz éves volt, amikor átélte első homoszexuális szerelmét egyik iskolatársával, egy Pollitt nevezetű nőimitátorral. Ekkoriban azonban két olyan könyv került a kezébe, melyek teljesen új irányba terelték érdeklődését. E könyvek közül az egyik a Samuel MacGregor Mathers által írt Kabbalah Unveiled (Leleplezett kabbala), a másik pedig A. E. Waite összeállítása a középkori varázskönyvekről és a ceremoniális mágiáról, mely a The Book of Black Magic and of Pacts (A fekete mágia és az ördöggel kötött szövetségek könyve) címet viselte. Ezen olvasmányai és egy stockholmi szállodában történt transzcendentális élménye hatására Crowley csillapíthatatlan hévvel kezdett vadászni okkult témában, elsősorban a fekete mágia témakörében. Előbb könyveket gyűjtött, majd olyan embereket, akiken keresztül közelebbről szemügyre veheti a mágia rejtett titkait, vagy akár beavatást is nyerhet. Egy baráti társaságban, sörözés közben szóba került az alkímia, ekkor ismerkedett meg Julien L. Baker-rel, aki analitikus kémikus és gyakorlati alkimista volt. Baker jelentős eredményeket ért el kutatásaiban, laboratóriumában többek között szilárd higanyt állított elő. Mivel Crowley a Mathers-könyv elolvasása után összes szellemi energiájával, tudatosan kezdte hívni magához leendő mesterét, tisztában volt vele, hogy találkozásuk nem volt véletlen. Elhatározta, hogy másnap reggel újra felkeresi, de mert fogalma sem volt, hol találhatja meg, sorra járta a környékbéli kocsmákat, vasúti pályaudvarokat, sőt hegyeket, mire végül összetalálkoztak. Úgy tekintett Bakerre, mint reménybeli mesterére, de legalábbis olyanra, aki képes őt összeismertetni valódi mesterével. Baker bemutatta őt a wales-i alkimista-mágus George Cecil Jones-nak, aki a Hermetic Order of the Golden Dawn (Arany Hajnal Hermetikus Rend) egyik tagja volt.

​

Crowley otthagyta az egyetemet, anélkül, hogy lediplomázott volna, "Byron, Shelley, Swinburne és Tennyson nyomdokaiba lépve". Elutazott Jones-hoz, és hamarosan felfedezte, hogy a legtöbb fennmaradt mágikus formula vagy valamilyen természetvallás maradványa, vagy pedig valamely keresztény-zsidó hagyomány lebutított átirata. Egyetlen kivételt vélt felfedezni, a The Book of the Sacred Magick of Abra-Melin the Mage, az Abramelin, a Mágus szent mágiájának könyvét. Amellett, hogy egyszerűnek és közérthetőnek találta, tanult stílusban íródott, hatalmas okkult tudást magába foglaló műnek ismerte el.

​

Gyakorlati tapasztalatait asztrális víziókkal kezdte. Egy éjjelen Eastbourbe-ben kört húzott a tengerparton, és kövekből oltárt épített, majd rituális mozdulatokkal, kántálással, mágikus nevekkel és szigillumokkal megidézte a víz elementáljait, az Undinéket. A kísérlet egyedüli eredményeképp azonban egyedül egy rendőr jelent meg a színen, aki döbbenten szemlélte a "fantasztikus ruhákat öltött, táncoló, vonyító, barbár neveket kiáltozó alakot a hold fényénél".

​

Jones felismerte, hogy erőteljes mágikus képességekkel rendelkezik, és felajánlotta, hogy csatlakozzon a rendhez. Crowley örömmel fogadta az ajánlatot, és 1898. november 18-án belépett. Beavatása alkalmából a Frater Perdurabo (Aki mindvégig kitart) titkos rendi nevet kapta.

​

Szemléljük meg egy kicsit közelebbről, milyen is volt a Golden Dawn abban az időben, milyen környezetbe keveredett Crowley a századforduló hajnalán! A rend története 1885-ben kezdődött, amikor egy A.F.A. Woodford nevű anglikán lelkész okkult tárgyú könyvek után kutatott a londoni Farrington Streeten lévő antikváriumban, és egy vaskos kötet lapjai között titokzatos kéziratra bukkant. A megsárgult lapok számára ismeretlen, különös jelekkel voltak teleróva, melyeket hiába igyekezett megfejteni. Ekkor a kéziratot átadta barátjának, dr. William "Wynn" Westcott-nak (1848 - 1925), aki szabadkőműves és rózsakeresztes tradíciókat is követett. A jól ismert orvos - aki máskülönben Északkelet-London törvényszéki orvosa, azaz halottkéme volt - továbbadta a kéziratot fiatal, szabadkőműves társának, MacGregor Mathers-nek.

​

Mathers (1854 - 1918) - eredeti nevén George Samuel Liddell Mathers - Knorr van Rosenroth német kabbalista Kabbala Denudatájának lefordításával szerzett magának hírnevet az angol okkultisták körében, ez volt a korábban már említett Kabbalah Unveiled. Erőteljesen excentrikus beállítottságú ember volt, szívesen adta ki magát rejtélyes, skót arisztokratának (Count MacGregor of Glenstrae), sőt olyan híresztelések is szárnyra kaptak róla, hogy valójában halhatatlan adeptus, és azonos IV. Jakabbal, a skótok híres "varázslókirályával", aki a történelem állításaival ellentétben túlélte a floddeni csatát.

​

Miután Mathers rájött, hogy a kérdéses irat egy egyszerű titkos ábécé felhasználásával íródott, mely nagyjából megegyezik Trithemus abbé Polygraphiájának egyik okkult ábécéjével, megfejtette a kódot. A titokzatos kézirat egy rózsakeresztes beavatási rendszer első öt fokozatának ismertetését, és az ezekhez kapcsolódó mágikus rítusok változatos és részletes leírását tartalmazta. Mathers arra is rájött, hogy a szövegben szereplő öt fokozat - Neophyte, Zelator, Theoricus, Practicus és Philosophus - lényegében azonos a XVII. századi Arany- és Rózsakereszt nevű német rózsakeresztes társaság beavatási fokozatai közül az első néggyel, a Junior-ral, a Theoricus-szal, a Practicus-szal és a Philosophus-szal. A titkos kézirathoz - melyet Westcott Eliphas Lévivel, a XIX. század legnagyobbnak tartott francia mágusával, és annak egyik angol tanítványával, Kenneth MacKenzie-vel hozott kapcsolatba - egy stuttgarti hölgy, bizonyos Fraulein Anna Sprengel, rendi nevén Soror Sapiens Dominabitur Astris neve volt csatolva, azzal a megjegyzéssel, hogy ő tud további információkkal szolgálni azok számára, akik közelebbi ismeretségbe kívánnak kerülni a beavatások ezen rendszerével.

​

Westcott azonnal levelezésbe kezdett Fraulein Sprengellel, akitől végül részletes útmutatások keretében megkapta a felhatalmazást a Goldene Dammerung (Arany Hajnal) nevű német hermetikus társaság angliai ágának megalapítására. 1888-ban Londonban megalakult az Isis-Urania Temple of the Hermetic Order of the Golden Dawn, vagyis Az Arany Hajnal Hermetikus Rendjének Ízisz-Uránia Temploma. Természetesen kezdetektől fogva akadtak olyanok, akik egészen másképp ismerték a történetet, sőt néhányan az egész históriát - kezdve a titokzatos kézirattól Fraulein Sprengel felhatalmazásáig - puszta koholmánynak tartják, mely azt a célt szolgálta, hogy Westcott ősi eredetűnek tüntesse fel az általa kitalált beavatási szisztémát. Mindez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy 1888-ban létrejött az az angol hermetikus rend, mely alapvetően határozta meg a XX. századi nyugati mágia arculatát.

​

A megalapítást követő első években a rend tagjai még meglehetősen óvatosan ténykedtek, tevékenységük jórészt kimerült a különféle okkult és szakrális szövegek tanulmányozásában, és azoknak a hagyományos rítusoknak a gyakorlásában, melyeket a rózsakeresztesek és szabadkőművesek vezettek be a nyugati titkos társaságok felvételi, beavatási és egyéb közösségi szertartásainak látványos lebonyolítására. A fordulat akkor következett be, amikor 1892-ben egy új, az első öt beavatási fokozat fölött elhelyezkedő belső rendet hoztak létre, Ordo Rosae Rubeae et Aurea Crucis - a Vörös Rózsa és az Arany Kereszt Rendje néven. Ekkor három új fokozatot vezettek be, az Adeptus Minor, Adeptus Major és Adeptus Exemptus fokozatokat, melyhez később még hármat csatoltak, Magister Templi, Magus és Ipsissimus elnevezéssel - így jött létre a közismert, tíz fokozatú (a nulladik fokozattal, a Neophyte-tal kiegészítve) beavatási rendszer. Az utolsó három fokozat a Golden Dawn elképzelései szerint olyan magas szintet képviselt, hogy ezek a mindennapi ember számára elérhetetlenek voltak, ezért ezeket a rend titkos, "láthatatlan" mestereinek tartották fent. Ezek a beavatási fokozatok tökéletesen megfeleltethetőek voltak a kabbala metafizikai rendszerének emanációival, a szefirákkal, és arra voltak hivatottak, hogy a halandó emberi lények birodalmából eljuttassák a beavatottakat a halhatatlan, tiszta szellemi megvilágosodás birodalmába.

​

Az új fokozatokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó tanításokat és rítusokat Mathers vezette be a Golden Dawn életébe, és ő volt az, aki a rituális mágia felé irányította a rend tevékenységét. Mathers állítása szerint azonban ezek az újítások nem tőle eredtek, hanem a rend már emlegetett titkos vezetőitől, akik őt és feleségét, Moinát találták a legalkalmasabbnak arra, hogy közvetítsék az új tanításokat a rend felé. A titkos vezetőkkel való kapcsolat kialakítása azért vált szükségessé, mert Fraulein Sprengel halálával állítólag megszakadt az összeköttetés a rend németországi mestereivel. Mathers azt írta eme titkos vezetőkről, hogy általában asztrális formában találkozott velük, mindig előre megjelölt időpontban és helyszínen. Természetfeletti erőt és energiát sugároztak. Azon ritka alkalmakkor, amikor fizikai alakban is megjelentek, más emberek között, akkor hétköznapi megjelenést öltöttek magukra, amikor azonban külvilágtól elzárt helyen került sor a találkozóra, akkor szimbolikus rendi díszruhákat és jelképes ékszereket viseltek.

​

Így festett tehát Anglia hamarosan leghíresebbé vált rendje, melyhez folyamatosan csatlakoztak a vagyonos, befolyásos emberek, és melybe 1898-ban Crowley is belépett. Először nagyon komolyan vette tagságát, úgy érezte, mintha a "Szent Grál Titkos Templomába lépett volna be". Beavatása szent rítusként őrződött meg emlékezetében. A mágiát a legmagasabb és legbonyolultabb művészetnek és tudománynak tekintette, melybe csak a legnagyobb tudással és elhivatottsággal rendelkező kiválasztottak nyerhettek igazi betekintést.

​

Beavatását követően azonban hamar elpárolgott a lelkesedése. Sorra megismerte a rend többi tagját, akik szerinte egyszerű, "vulgáris, hétköznapi és átlagos emberek voltak". Egyedül Jones és Baker tűnt olyan rendtagnak, akik egyáltalán valamiféle tudományos képzésben részesültek. Néhány hónappal később azonban találkozott Allan Bennett-tel - rendi nevén Frater Iehi Aour-ral -, akit igen nagyra becsült, valamint Mrs. Emery-vel, kinek személyében elbűvölő, intelligens asszonyt ismerhetett meg. W. B. Yeats, a költő szintén kiemelkedett a társaságból, aki a rendben elsősorban démonológiával foglalkozott. Az első "titkos" tanításokat a héber ABC és a kabbalista szefirák rendszere képezte, melyekkel Crowley már sokkal korábban megismerkedett.

​

Ekkoriban valamiféle "intellektuális sznobként" tekintett magára. Később belátta, mennyire "sekélyes és ostoba" volt az ez elképzelése, hiszen valóban fontos, hogy egy tanítvány először az alapokkal ismerkedjen meg, de úgy vélte, hogy ennek az avatása előtt kellett volna megtörténnie. Jones és Baker szimpatizált Crowley ezen meglátásaival, de úgy vélték, nincs olyan helyzetben, hogy megítélje a körülményeket. Decemberben elérte a zelatori szintet, januárban Theoricus-szá avatták, februárban Practicus-szá. A Philosophus fokozatra "sajnos" további három hónapot kellett várnia, mivel a rend szabályai értelmében senki sem érhette el hét hónapnál kevesebb idő alatt ezt a szintet, és akkor is csak külön kijelölés alapján kaphatta meg.

​

A fiatalember Londonban telepedett le, és Vladimir Svareff gróf néven bérelt magának lakást. Belevetette magát Abramelin szent mágiájának tanulmányozásába, rendtársa, Allan Bennett irányításával. Bennett csupán négy évvel volt nála idősebb, azonban tudásával és jellemével egyaránt áhitatot ébresztett az ifju Crowley-ban, aki - amikor megismerte Bennett szegényes körülményeit és lakását - odahívta új mesterét saját bérleményébe. Jones és Crowley azonban hamar felismerte, hogy Bennett, aki asztmája mellett számos egyéb egészségügyi problémával küszködött, és szinte folyamatosan ópiumon, illetve morfiumon élt, alighanem halálra van ítélve a párás, hideg brit éghajlaton, ezért elhatározták, hogy segítenek rajta. Először megidéztek egy Buer nevű szellemet, kinek specialitása a Goetia szerint a betegségek gyógyítása volt. Az idézés részleges sikert eredményezett: a szellem lába és sisakos feje tisztán láthatóvá vált, alakja többi része azonban ködös és elmosódott maradt, és Bennett egészsége sem javult jelentősen. Crowley azonban ekkoriban egy olyan nővel keveredett zűrös szerelmi kapcsolatba, kinek férje ezredes volt Indiában. Szakításuk után a nő kétségbeesetten könyörgött, kezdjék újra, és bármit felajánlott cserébe. Crowley azt kérte, hogy adjon neki száz fontot, és csak annyit árult el, hogy nem saját magának kéri. Ebből az összegből kifizették Bennett ceyloni útját, és így barátjuk megmenekült a biztosnak látszó teljes leromlástól.

​

Egész akkori életét a ceremoniális mágia töltötte be. Két szentélyt is berendezett lakásában: az egyik fehér volt, hat hatalmas tükörrel a falakon, a másik pedig fekete, ahol oltárának alapját egy faragott, kézen álló néger szobra képezte. Az oltár középpontjára emberi koponyát helyezett, melyet időről időre vérrel és kisebb madarakkal "táplált". Hamarosan rá kellett azonban döbbennie, hogy lakása messze nem elég nagy ahhoz, hogy további szentélyeket rendezzen be mágikus kísérleteinek. 1899 augusztusában olyan földbirtokot kezdett keresni, melyen elég nagy ház áll ahhoz, hogy nemcsak szentélyeit, de mágikus könyvtárát is felállíthassa benne. Hamarosan rátalált a Boleskine udvarházra egy olyan birtokon, mely Skóciában, a Loch-Ness-i tó dél-keleti oldalán helyezkedett el. Berendezkedett, és felkészült, hogy húsvétkor elkezdhesse a tényleges munkát. A ház dél-nyugati szárnyán rendezkedett be, elhozatta Londonból összes felszerelését, még hatalmas tükreit is.

​

Ekkoriban már olyannyira tönkrement kapcsolata a renddel, hogy rendtársai (néhányuk kivételével) azzal sem voltak tisztában, hová tűnt Londonból. Az összejöveteleken egyre élesebben kritizálta a rendet. A leggyakrabban a szertartások alacsony színvonalát, a titkos tanítások sekélyességét és a mágikus gyakorlat teljes hiányát bírálta. Mivel Bennett jóvoltából sokkal hamarabb sajátított el magas szintű, titkos tanításokat, mint ahogy azt a rend megszabta volna, és ebből nem is csinált titkot, sok rendtársából váltott ki ellenérzéseket. Sokuknak nem tetszett arrogáns stílusa és gúnyos megjegyzései sem.

​

1900 elején bemutatta Londonban az akkor már Párizsban tevékenykedő Mathers ajánlását, melyben az Adeptus Minor fokozatot javasolja Crowley-nak. A rend visszautasította, így világossá vált, hogy nyílt lázadásra készülnek. A "lázadók" szemmel láthatólag főleg Yeats köré csoportosultak. Crowley levelet írt Mathers-nek, melyben felajánlja segítségét, akár az Abramelin gyakorlatok felfüggesztése árán is. Úgy vélte, Mathers iskolázott, művelt, igazi úriember, és egyben hatalmas tudású mágus, akit ezek a "közönséges emberek" képtelenek "nem közönséges módon" megítélni, mi több, nincs is joguk rá, hogy bírálják őt, vagy engedetlenek legyenek. Mathers elfogadta az ajánlatot, mire Crowley azonnal meglátogatta őt.

​

Mathers Párizsban beavatta Crowley-t. Azt a koncepciót dolgozták ki, hogy több, egymást követő gyűlésen a tagok egyenként egy álarcozott emberrel és fognak találkozni, aki kérdéseket tesz fel nekik a tanításokkal kapcsolatban, egy írnok pedig mindent lejegyez. Akit lázadó gondolatokon érnek, azonnal kizárják a rendből. Mrs. Emery, azonban, akit bizalmas barájuknak hittek, elárulta őket. Crowley, amikor visszatért Londonba, azt tapasztalta, hogy a rend tagjai botrányos történeteket terjesztenek róla és a Mathers-hez még hű kevesekről, sőt furcsa, misztikus események is történtek. Crowley esőköpenye minden látható ok nélkül lángra kapott, a Matherstől kapott, színpompás rózsakeresztje egyik napról a másikra hirtelen kifakult. A templom berendezését lefoglalta a rendőrség, és hosszú pereskedés kezdődött a tárgyak tulajdonjogát illetően. Ezek a hatalomátvétel körüli csatározások vezettek végül a már amúgy is szétzilálódott rend tényleges széthullásához.

​

Crowley a századfordulót követő éveket világ körüli utazással töltötte. Járt egyebek között Mexikóban, az Egyesült Államokban, a Távol-Keleten, Indiában, Burmában, Ceylonban, Egyiptomban és Franciaországban. Mexikóban megismerkedett egy Don Jesus Medina nevű öreg mágussal, aki skót szabadkőműves beavatott volt, és akinek a vezetésével állítólag néhány hét leforgása alatt végighaladt egy helyi mágikus társaság mind a harminchárom beavatási fokozatán. Mivel Mathers felhatalmazta őt arra, hogy bizonyos beavatásokat maga is adhasson, ezért ott helyben megalapította a L.I.L., azaz a Lamp of the Invisible Light, A Láthatatlan Fény Lámpása elnevezésű saját rendet, melynek Don Jesus lett első Főpapja.

​

Crowley ekkoriban dolgozta ki azt az önavatási rendszert, melyet később az Equinox folyóiratban is megjelentetett, valamint a láthatatlanság elérésével kísérletezett, és saját állítása szerint látta saját tükörképét fokozatosan elhalványulni a tükörben a gyakorlat során. Tökéletesen láthatatlanná ugyan nem sikerült válnia, felfedezte azonban, hogyan sétálhat úgy az utcán például aranykoronában és skarlátvörös köpenyben anélkül, hogy bárki felfigyelne rá. Mexikóban hallotta azt a hírt is, hogy Viktória, Anglia királynője meghalt, és barátjával diadaltáncot lejtettek örömükben. A királynő halála a teljes képmutató, álszent kor letűntét szimbolizálta számukra, és az új szabadság remélt, édes ízétől megrészegülve újult erővel vetették bele magukat a mexikói hegycsúcsok meghódításába.

​

Ceylonban meglátogatta mesterét, Allan Bennett-tet, aki időközben elkötelezett buddhistává vált. Crowley visszaemlékezéseiben azt írja, hogy egyik alkalommal, amikor váratlanul beállított mesteréhez a kolostorban, látta, hogy Bennett mély meditációba merülve a padló felett lebegett. Crowley hosszú hónapokat töltött Ceylonban, és Bennett irányításával elsajátította a buddhista meditációs technikákat és a jóga minden megtanulható elemét.

​

Hamarosan megkereste azonban régi barátja, Oscar Eckenstein, akivel a mexikói hegyeket is mászta, és Crowley - akinek a buddhizmus "kezdett az idegeire menni" - örömmel ígérte meg, hogy Indiában csatlakozik hozzá. Előbb azonban részt vett egy titkos-tiltott, ősi hindu szentély feltárásában Madurai közelében, majd egy kenuban felfedező útra indult a részben még feltérképezetlen, esőerdőkkel övezett, burmai Irrawaddy-folyón. Időközben Bennett eldöntötte, hogy felölti a sárga szerzetesi ruhát, de nem Ceylonban, hanem Burmában, ahol 1902. elején ismét összetalálkoztak útjaik. A maláriával küszködő Crowley rövid időre meglátogatta őt a Lamma Sayadaw Kyoung kolostorban.

​

Végül Kasmirban csatlakozott ahhoz az expedícióhoz, amely a világ második legmagasabb hegycsúcsának, a Karakorumban lévő Chogo-rinak, ismertebb nevén K.2-nek a meghódítására szerveződött, és melyet barátja, Eckenstein szervezett. Azonban a rossz időjárás és néhány résztvevő váratlan megbetegedése miatt a vállalkozás kudarcba fulladt. Évekig tartó világ körüli útjának utolsó állomása Párizs volt, ahol felkereste Matherst, hogy megossza vele élményeit, és bevezesse őt a tradicionális jóga és más ősi keleti meditációs módszerek rejtelmeibe. Mathers azonban cseppnyi lelkesedést és érdeklődést nem tanúsított az indiai beavatási utak iránt. Párizsban bemutatták Auguste Rodin-nek és Somerset Maugham-nak, ez utóbbi később egyik regénye, a The Magician (A Varázsló) címszereplőjét mintázta Crowley-ról.

​

Miután Crowley visszatért Boleskine-ba, tovább folytatta az Abramelin-féle démonidéző kísérleteket, szabadidejét pedig lazacfogással és golfozással töltötte. Néhány hónappal Angliába való visszatérése után Crowley váratlanul megnősült. Festőművész barátjának, Gerald Kelly-nek, a Royal Academy későbbi elnökének nővérét, Rose Kelly-t vette nőül. Rose eredetileg egy Howell nevű úrral volt eljegyezve, aki néhány héten belül érkezett volna Amerikából, hogy megtartsák az esküvőt, Crowley aktuális barátnője pedig a "Vörös Arabella" néven emlegetett hölgy volt, akit pontosan azért választott hosszabb távra, mert semmilyen érzelem nem fűzte hozzá. Augusztusban, amikor a mágus meglátogatta Kellyéket, hosszas beszélgetésbe keveredett Rose-zal. Rose elmesélte, hogy mivel - nem alaptalanul - hírbe keverték egy nős emberrel, a családja kényszeríti rá házasságára Howell-lel. Crowley felajánlotta neki, hogy elveszi feleségül, utána visszatér Boleskine-be, és a lány soha többé nem hall felőle, ezek után élhet a szeretője által bérelt lakásában, ahogyan kedve tartja. A hivatalos esküvőre három hetet kellett volna várniuk, ám Howell bármikor megérkezhetett, ezért hajnalban kilopóztak a hotelből, és vonatra ültek, hogy Dingwallba menjenek, a legközelebbi seriff irodájába. 1903. augusztus 20-án, regényes szökésük után kevesebb, mint húsz órával házasságot kötöttek. Egy Hill nevű ügyvéd, aki szintén szerelmes volt Rose-ba, megpróbálta érvényteleníteni a házasságot, de nem járt sikerrel.

​

Megszálltak egy hotelben, ahol a nő kétágyas szobát bérelt. Az újdonsült férj ekkor kezdett igazából gyanakodni, mennyire utópisztikus volt is eredeti, romantikus elképzelése az álházasságról, és hogy Rose fiatal, szép fejecskéjében már aligha előző szeretőjéről, Summers-ről szövöget édes álmokat. Ráébredt, hogy felesége elbűvölő, gyönyörű nő, és szerelmük napok alatt kivirágzott.

​

Az ifjú pár hosszú nászútra indult, melynek első állomása Párizs volt, ahol összefutottak Moina Mathers-szel, beavatotti nevén Vestigiával. Váltottak pár szót, és csak amikor a nő már elment, akkor döbbent rá Crowley, hogy feleségét elfelejtette bemutatni. "Nem baj" - mondta Rose, - "azt hittem, ez csak egy egy régi modell ismerősöd volt." Crowley-t mélyen megrázták ezek a szavak. Vestigia a számára mindig is a tisztaság, a szellemiség örök ideálját képviselte, de felesége szavai ráébresztették arra, hogy Moina Mathers bizony erősen festette magát, és emellett meglehetősen mosdatlannak, elhanyagoltnak látszott. Később olyan híreket is hallott, hogy Mathers rákényszerítette nejét, pózoljon meztelenül a Montmartre-on.

​

A következő állomás Kairó volt, ahol a gizai nagy piramis királyi kamrájában töltöttek el egy éjszakát. Itt Crowley hosszú évek óta először ismét a ceremoniális mágiával próbálkozott. A királyi szarkofág egyik sarkára helyezett gyertya fényénél elkezdte felolvasni a Mathers által 1903-ban közreadott, klasszikus grimoire-ból, a középkori Goétiából - melynek összeállításában maga Crowley is segédkezett - a megidéző formulát: "Modorio, Phalarhao, Doo, Ape...", mellyel maga az egész könyv kezdődik. Egy kis idő múlva észrevette, hogy már nem kell a gyertyához hajolnia, hogy lássa a szöveget, mert az egész sírkamrát halványan ragyogó, "ultraviola" fény töltötte el... Eloltotta a "szentségtörő" gyertyát, az asztrális ragyogás azonban nemcsak az invokáció alatt, hanem még utána is bevilágította a helységet.

​

Elutaztak Ceylonba, majd Kína felé indultak, hogy meglátogassák Allan Bennett-tet, de Colombóban Rose felfedezte, hogy terhes, ezért visszafordultak. 1904. februárjában visszatértek Egyiptomba, de már mint perzsa arisztokraták: Chioa Khan herceg, és felesége Ouarda. (Chioa a Fenevad, Ouarda a rózsa arabul) Crowley-ra egyébként is jellemző volt, hogy egész élete során szívesen adta ki magát misztikus arisztokratának, és különféle, hangzatos álneveken szerepelt: Master Therion, a mágusok fejedelme; Oliver Haddo, az angol úriember; Vladimir Svareff, az orosz gróf; Chioa Khan, a perzsa herceg; Laird Boleskine, a skót földbirtokos; Mahatma Guru Sri Paramahansa Shivaji, a jóga mestere és Baphomet, Írország, Iona és Britannia szent királya a gnózis hatalma által. Saját nevét - Edward Alexander - apja halála után változtatta Aleister-re, hogy ne viselje ugyanazt a keresztnevet, mint ő.

​

Kairóban Crowley megismerkedett egy egyiptomi varázslóval, egy sejkkel, akitől arab nyelvleckéket vett és arab kabbalát tanult. Ebben a témában számos könyvet és kéziratot is kapott a sejktől, ezeket az összefüggéseket később beépítette a 777 korreszpondancia-táblázataiba. Mestere megtanította olyan helyi trükkökre is, hogy hogyan nyalogasson izzó kardot anélkül, hogy megégetné a nyelvét, hogyan nyeljen le élő skorpiókat, és hogyan szúrja át arcát tőrrel anélkül, hogy bármiféle vérző seb maradna a szúrás helyén.

​

Március 16-án Kairóban vettek ki szobát. Ezekben a hetekben került sor arra az eseményre, mely a legnagyobb fordulópontot jelentette Crowley életében. Meg akarta idézni feleségének a szilfeket, hogy megmutassa őket. Rose - aki korábban szinte semmilyen okkult érdeklődést nem mutatott - nem látta őket, ezzel szemben különös állapotba került, és monoton hangon egyetlen mondatot kezdett ismételgetni: "Várnak rád." A következő napon megismételte a kísérletet, és hasonló esemény játszódott le, a következő két töredékmondattal kiegészítve: "Az egész a gyerekről szól" és "Ozirisz egésze".

​

A mágus ezután egy Thoth-idézést hajtott végre. Naplójában átütő sikerként jelölte meg a rituálét, Thot "beléjük költözött". Utólag azonban bevallotta, hogy ezt a bejegyzést alighanem csak fensőbbséges arroganciája diktálhatta, mert semmilyen jelentős esemény nem következett ezután. A következő napokban fény derült arra, hogy Hórusz az, akiről Rose beszél, és akit Crowley megsértett, ezért várakozik megidézésére. A mágus bizonyítékot követelt az egyiptológiához szinte semmit nem értő feleségétől, aki legnagyobb meglepetésére tökéletes pontossággal írta le a haragvó istenség külsejét, majd arra is adott utasításokat, hogyan kell a megidézést végrehajtania. Bár Crowley-nak nem tetszett a kapott szöveg, Rose ragaszkodott hozzá, hogy semmit nem szabad benne változtatnia.

​

Meglátogatták a kairói Boulak múzeumot, ahol Rose felismerte azt az istenséget, mellyel korábban kapcsolatba került. Az általa mutatott tárgy egy, a XXVI. dinasztia idejéből származó sztélé (a Felfedés Sztéléje) volt, melyen Ra-Hoor-Khuit, Hórusz egyik alakja van ábrázolva, amint épp áldozatot fogad el egy Ankh-f-n-khonsu nevű paptól. A kiállított tárgy sorszáma 666.

​

Crowley március 19-én próbálkozott meg a diadalmas Hórusz megidézésével, kevés sikerrel. Nemcsak az zavarta, hogy összes eddigi tudása és szkepticizmusa lázongott az invokáció ellen, hanem az is, hogy délben kellett végrehajtania, nyitott ablaknál, teljes ceremoniális ruhában. Rose megengedett egy második, éjféli idézéssel, mely "hihetetlen sikerrel járt". Azt a kinyilatkoztatást kapta, hogy eljött az istenek napéjegyenlősége, új korszak köszönt be, és neki kell kapcsolatot teremtenie a szoláris, spirituális energiák és az emberiség között. Több meggondolásból azt szűrte le, hogy a Golden Dawn titkos főnökei hírnököt küldtek számára: foglalja el Mathers helyét a renden belül.

​

Két héten át folyamatosan adatokat gyűjtött a sztéléről, és lefordíttatta francia nyelvre. Felesége utasította, lépjen be abba a szobába, ahol az eddigi munka folyt, április 8-9-10-én, pontosan délben, írja le, amit hall, egy órakor pedig minden nap fejezze be az írást. Ezen a három napon írta meg azt a három fejezetből álló szöveget, melyet ma Liber AL vel Legis - A törvény könyve címen ismerünk. A szöveget egy Aiwass nevű szellem diktálta, akit ő a legmagasabb szellemi intelligenciának tartott. Aiwass volt az a szellem, akivel Crowley már évek óta próbált kapcsolatba lépni, és akit ő Szent Őrző Angyalnak nevezett. Ez a szellem mondta ki először a Thelema szót is, mely "nem egyszerűen egy új vallást jelképezett, hanem új kozmológiát, új filozófiát, új etikát".

​

Crowley nem értett egyet a Liber AL tanaival, hiszen az minden ponton teljes egészében szembehelyezkedett addigi, alapvetően buddhista felfogásával, és elkezdte gyűlölni Aiwass-t, bár később megértette, hogy a szellem által küldött üzenet az új Eonról szól, és nem Aiwass véleményét tükrözi. Az új kor számára az addigi civilizáció szétbomlását jelezte. Úgy vélte, hogy a dionüszoszi rendszer okolható a római kultúra bukásáért, és feltehető, hogy Ozirisz vallásának bevezetése volt az elsődleges oka az egyiptomi civilizáció széthullásának, így Hórusz Eonja a humanitárius eszmék összeomlásáról fog szólni. A titkos főnökök feloldották hallgatási kötelezettsége alól, feladatául pedig azt kapta, hogy a Titkos Tudást elterjessze a világban, hogy a civilizáció bukása után az emberek képesek legyenek rekonstruálni a hagyományokat.

​

A Liber AL megszületése után Crowley feleségével visszatért skóciai birtokukra, Boleskine-be. Nem sokkal később kötelességtudóan levelet küldött Mathersnek, melyben bejelentette az új Eon kezdetét, és azt, hogy a Golden Dawn titkos főnökei őt nevezték ki a rend nagymesterévé. Választ természetesen nem kapott, a birtokon azonban olyan baljós eseménysor vette kezdetét, melyeket Crowley egyértelműen Mathers rontó mágiájának eredményeként azonosított: állítása szerint egy női vámpír jelent meg neki, előbb gyönyörű nő, majd vén banya képében, aki megpróbálta előbb elcsábítani, majd elpusztítani őt. Titokzatos kór tört ki a szolgák között, a vadászkutyák sorra pusztulni kezdtek, végül egy megzavarodott napszámos meg akarta ölni Rose-t. Crowley ellenvarázslatot alkalmazott, Abramelin Szent Mágiájának segítségével megidézte Beelzebudot és negyvenkilenc szolgáját, hogy szenteljék fel azt a hatalmas, pusztító erejű talizmánt, melyet Mathers és követői ellen készített. Crowley ugyan nem látta a megjelent démonokat, felesége azonban igen, aki Kairó óta megtartotta médiumi képességeit. Ezután a titokzatos, rosszindulatú jelenségek megszűntek.

​

Pár hét múlva, július 28-án megszületett első gyermekük, egy kislány, aki a Nuit Ma Ahathoor Hecate Sappho Jezebel Lilith nevet kapta. A Nuit név Crowley-nak a csillagtestű, egyiptomi istennő iránti mélységes tiszteletét fejezte ki, Ma, azaz Maat az igazság istennője (mivel a csecsemő születése pillanatában a Mérleg jegye kelt fel a horizonton), Ahathoor pedig a szerelem és szépség istennője (mert a Mérleg ura a Vénusz). A Hecate név az alvilág erőinek jóindulatát kívánta biztosítani a kislánynak, Sappho, a legendás, görög költőnő nevét szintén a tisztelet motiválta, Jezebel Crowley kedvenc nőalakja volt a Bibliában, Lilith pedig a démonológia iránti mélységes vonzalmát fejezte ki.

​

Rose hamarosan arra a következtetésre jutott, hogy ismét terhes, de Crowley határozott kérése ellenére nem orvost keresett fel, hanem egy nővért, aki vetélést okozó szert adagolt neki. Mivel a kívánt hatás nem következett be, a nővér alaposabb vizsgálatok helyett megkétszerezte az adagot, végül - a nem létező terhesség elvétele helyett - Rose majdnem belehalt a mérgezésbe.

​

1905-ben Crowley újabb himalájai expedícióra indult, melynek célja a Kancsendzönga meghódítása volt, azonban ez a vállalkozás sem járt sikerrel. A kudarcot egy tragikus baleset tetőzte be, melynek során négy ember lelte halálát a lezúduló hó alatt. A túlélők később elmondták, hogy Crowley, aki összeveszett a többiekkel és sértődötten hátramaradt, nem sietett a segítségükre, pedig hallania kellett a lavina robajlását és a kiáltásokat.

​

A sikertelen kaland után vissztért a mágia tanulmányozásához. Felvette a kapcsolatot egy bizonyos Mrs. Elaine Simpson-nal (Soror Fidelis), akivel levélbeli egyeztetések után asztrális találkozókat bonyolított. Önéletrajzában részletesen kifejti, milyennek látta Soror F. asztráltestét: szinte pontosan hasonlított fizikai testére, csak sokkal nagyobbnak látszott, különös, belső fény hatotta át és részben áttetszőnek hatott, a test anyaga pedig homogénnek tűnt. Részben szavakkal, részben gondolatátvitel útján kommunikáltak egymással, melyeket később pontosan ellenőriztek leveleikben. 1905. október 22-én, Soror F. -fel zajló asztrális találkozójuk során a nő vállán egy arany sólyommal érkezett, akit Crowley később a Goden Dawn titkos vezetőjeként azonosított. Ekkor jött rá, hogy a vezetők figyelik őt, és felkészítik feladatára, melyet olyannyira vonakodott felvállalni.

​

Kalkuttában, ahol feleségével és kislányával kellett találkoznia, kecskét áldozott Kálinak. Ugyanitt olyan események középpontjába került, melyeket önéletrajzában beavatásának részeként értelmez. Egy indiai ünnep, Durga-Puja idején sötét sikátorba tévedt. Hat helybéli körbevette, kirabolta, s mikor kiderült, hogy szahib, megpróbálták megkéselni (ekkoriban egyre gyakoribbak lettek a brutális gyilkosságok). Aleister előkapta pisztolyát, vaktában lövöldözni kezdett, majd láthatatlanná vált, és elsétált a tett helyszínéről. Az újságok olyan emberről tudósítottak, akiben "volt valami ördögi". Crowley hihetetlenül büszke volt magára, hogy legyőzött hat embert teljesen egyedül.

​

Miután találkozott feleségével és kislányával, hosszabb kínai körútra indult velük. Burmában ismét meglátogatta Allan Bennett-et, és szavai nyomán olyannyira elgondolkodott feladatán, hogy három napos meditációba kezdett. Azon elmélkedett, hogy pontosan mit kellene tanítania az emberiségnek, mint az új Eon prófétája. Nem volt kétsége afelől, hogy ő a kiválasztott, annál is inkább, mivel élete során sokszor nézett már szembe a halállal, de minden életveszélyes helyzetből ép bőrrel menekült meg. Arra a következtetésre jutott, hogy a Szent Őrző Angyal tudását és a vele való kapcsolatteremtést kell tanítania, invokációk útján. Mindehhez a Goetia alap invokációját használta, ugyanazt, melyet a piramisban olvasott fel korábban feleségének, és mellyel olyan misztikus hatást ért el.

​

Kínában megismerkedett a taoista mágiával, alkímiával és jógával, a kínai szexuális rítusokkal, a Ji Csinggel, és az ópiumbarlangok gyakori látogatója lett. Sanghajban április 6-án és 7-én találkozott Soror Fidelis-szel, és elmesélte kairói élményét, a Liber AL megírásának körülményeit. A nő megerősítette a könyv keletkezésének hitelességét, és lelkesedésében felajánlotta, hogy együtt dolgozik vele tovább ezen az anyagon. Április 18-án megbeszélték, hogy Soror F. meg fogja idézni Aiwass-t, hogy beszélhessen vele. 20-án a sikeres invokációt követően Soror F. azt közvetítette, hogy Crowley vagy Rose-zal utazzon Egyiptomba, aki megfelelően képes közvetíteni a szellem üzeneteit, és szakítsa meg kapcsolatát Soror F.-el, vagy pedig vele közösüljön, hogy egy egységként legyenek képesek kommunikálni Aiwass-szal. 21-én az invokáció teljes kudarcba fulladt, Soror F. kijelentette, hogy Aiwass nem létezik, a szellem valódi neve INRI. A nő megidézett egy másik entitást, aki szerinte Crowley őrzőangyala volt, és aki szintén arra biztatta Aleistert általa, hogy hagyja el feleségét, és Soror Fidelis-szel kezdjen kapcsolatot, vele dolgozzon közösen. Crowley a rituálé után szeretkezett a nővel, majd másnap tovább utazott. Kobéban asztrális utazást végzett, melynek során egy üres, elefántcsont teremben találta magát, közepén egy négyzet alakú oltárral. Kérdést intéztek hozzá, hogy mi lenne az, amit feláldozna ezen az oltáron. Mindent felajánlott, kivéve azon akaratát, hogy megismerje Aiwass-t, mert ezt az egyet csak annak beteljesedéséért cserélné el. Ekkor észrevette Egyiptom istenségeit, akik körülötte ültek, és olyan hatalmasak voltak, hogy csak térdükig látott fel. "Az istenek tudása nem lenne elég?"- kérdezték tőle, de ő erre is nemet mondott. Az istenek rámutattak arra, hogy kritikus, sőt racionális a megközelítése, és megmutatták, hogy Aiwass nem az ő képére és hasonlatosságára lett teremtve. Crowley belátta eddigi vakságát, letérdelt az oltárhoz, mindkét kezét ráhelyezte, és egy belülről fénylő, fehér, emberi alak lépett elő. A kezeit rátette Crowley-éra, és kijelentette: "Befogadlak téged a ... rendjébe!" Ezek után egy lángoló bölcsőben visszatért saját testébe.

​

Kiválasztottság-tudata így egyre erősödött, miközben továbbra is különböző jeleket kapott. Egy Salama nevű, szikh szolga például elmesélte neki, hogy látomásában Crowley-nak átnyújtották az Excaliburt. Családját hazaküldte Angliába, ő maga pedig Kanadába, majd New Yorkba utazott. Csak hónapok múlva tudta meg, hogy a visszaút során, Rangoonban kislánya meghalt tífuszban.

​

1906. júniusában érkezett vissza Angliába. Útközben megírta a mágikus összefüggéseket bemutató 777 című munkáját. Önéletrajzában nagyfokú elégedetlenségének adott hangot e mű első kiadásával kapcsolatban, hiányosnak, kezdetlegesnek tartotta. Rose még ebben évben újabb kislánynak adott életet, aki a jóval prózaibb Lola Zaza nevet kapta, és aki születésétől kezdve gyenge és beteges volt. Közben Crowley egészsége is alaposan megrendült, folyamatosan betegeskedett.

​

Szeptemberben barátjával, George Cecil Jones-szal dolgozott együtt, akivel újraírták a Golden Dawn neofita beavatási rituáléját. Októberben Crowley új invokációt fejlesztett ki, melyet sikeresen végre is hajtott. Ennek a műveletnek eredményeképp állítólag több, mint három héten át látható fényt bocsátott ki magából a teste. Decemberben a titkos főnökök Jones-on keresztül meghívták, hogy hivatalosan is foglalja el helyét a Golden Dawn harmadik rendjén belül (a meghívást azonban csak három év múlva fogadta el).

​

A következő évek a "beteljesedés időszakaként" maradtak meg emlékezetében. Sorra írta mágikus esszéit, melyeket később Collected Works (Összegyűjtött munkásság) címen összefoglalva jelentetett meg.1 1907-ben összebarátkozott John Charles Frederic Fuller kapitánnyal, az angol páncéloshadosztály későbbi parancsnokával, aki a harmincas években Adolf Hitler bizalmas barátja és szívesen látott vendége volt. Fuller mélyen megvetett és elutasított mindenféle ezoterikus-mágikus világnézetet és felfogást, ezért Crowley finom iróniával elküldte neki a Liber AL egy példányát. A válasz alapjaiban döbbentette meg: "Ezek egy Mester szavai!'" - írta Fuller. Így a megrendült szerző saját csapdájába esett: "itt volt a könyv, melytől féltem és melyet gyűlöltem, a könyv, melytől kétségbeesetten szabadulni igyekeztem, és itt volt egy ember, aki minden ilyesmit gyűlölt, a legkisebb félelem nélkül, egy ember, akinek semmi elől nem kellett menekülnie; és azonnal elfogadta látszólagos értékén." 1908-ban tehát feladta belső harcát, és kész volt kiadni a Liber AL-t, a kézirat azonban eltűnt. Fuller-rel közösen elkezdték Crowley naplóit rendszerezni, és úgy állították be, mintha a kairói esemény csak egy epizódja lenne ennek az egész mágikus karriernek. A titkos vezetők parancsainak engedelmeskedve folytatták a Golden Dawn rituáléinak kiadását is.

​

Még 1907-ben Argenteum Astrum (Ezüst Csillag)2 néven saját mágikus rendet hozott létre Jones-szal, melynek alapjait a Golden Dawn általa továbbfejlesztett okkult tanításai és szertartásai képezték, valamint természetesen a Liber AL fogalomköre és tanításai. Ekkoriban kezdte el tanítani a mágiát, első hivatalos tanítványát Earl of Coke and Crankum néven emlegette önéletrajzában (valódi neve Earl of Tankerville volt), ő lett a rend egyik első beavatottja. Az erőteljes üldözési mániában szenvedő, alkoholista és kokainfüggő őrgróffal Marokkóba utazott, hogy visszavonuljanak és elmélyedhessenek a mágiában a sivatag közepén. A mágus itt élte meg élete egyik, számára legnagyobb élményét: összetalálkozott egy olyan, mohamedán szektával, melynek tagjai vallási meggyőződésükben saját, leborotvált fejüket csapkodták rituális baltákkal, miközben az "Allahu Akbar"-t üvöltötték. Crowley szintén kipróbálta ezt az élményt, és megtapasztalta a spirituális extázis eme formáját is. Miután visszatért Angliába, rendezni kezdte az Argenteum Astrum ügyeit. Bevezette azt a szabályt, hogy a tagok nem ismerhetik egymást, csak azok, aiket ő mutat be egymásnak. Ugyanebben az évben megírta a a Liber LXV-t és a Liber Lapidis Lazuli-t is.

​

Ekkoriban lett tanítványa egy fiatal költő, Victor Neuburg (Frater Omnia Vincam, Frater Lampada Tradam), aki amellett, hogy lelkes rajongója és szexuális partnere volt mesterének, kitűnő médiumnak is bizonyult, mivel Crowley ezen a téren már nem számíthatott gyötrődő feleségére, aki hamarosan alkoholista lett, és 1909-ben el is váltak. Neuburg-gal bejárták Spanyolországot, számos mágikus kísérletet folytattak együtt, isteneket és démonokat idéztek manifesztálódott emberi alakban. A spanyol út után következett be Crowley-ban az a változás, ami már öt éve érett. Megtalálta a Liber AL kéziratát, és végre úgy érezte, saját, szabad akaratából képes foglalkozni vele. Megidézte Aiwass-t, és a Ji Csing segítségével megkérdezte tőle: "Mi lesz a Jel?" A szellem azt válaszolta, hogy Lady Babalon érkezése lesz az. Érdemes megemlíteni, hogy sok évvel később, 1920. január 12-én a mágus akkori szeretője, Jane Cherón elmesélt egy érdekes történetet. Egy évvel korábban ópiumfüggőségét gyógyítandó Dél-Franciaországba utazott, ahol álmatlanságtól szenvedve egy éjjel rajzolt egy ábrát, melyet később megmutatott Crowley-nak: a Felfedés Sztéléjének pontos másolata volt. Jane korábban nem mutatott különösebb érdeklődést sem Egyiptom, sem a rajzolás iránt. Crowley ekkor felismerte a végső jelet, melyet Aiwass jövendölt neki.

​

Crowley és Neuburg 1909. novemberében Algériába utaztak, hogy folytassák közös kísérleteiket. Az énoki mágia őrtornyait idézték meg sorrendben, naponta. Az idézéshez Crowley egy nagy, aranyba foglalt topázt tartott a kezében, miközben az idéző szöveget recitálta. A topáz egy hat négyzetből álló, fából készült, cinóbervörös Kálvária-keresztbe volt foglalva, és a topázba egy öt négyzetből álló görög kereszt közepébe rajzolt, negyvenkilenc szirmú rózsa volt belevésve. Saját megtisztításához a Korán egyik versét használta, naponta ezeregyszer, és minden elmondott vers után egyszer letérdelt: "hua allahu achad: alahu assmad: lam yalid: walam yulad: ya lam yakun lahu kufwan achad."

​

1909. december 6-án az algériai sivatagban, Bou Saada közelében látható formában megidézték a Choronzon nevű démont a John Dee-féle énoki mágia segítségével. Az invokációhoz előbb kövekből mágikus kört raktak ki, majd a körön kívül egy kisebb háromszöget készítettek. A homokba védő igéket róttak, mágikus ábrákat rajzoltak, végül három galamb vérével öntözték a háromszög sarkait. Neuburg a körben foglalt helyet, Crowley pedig - minden klasszikus, tiltó szabályt figyelmen kívül hagyva - a háromszögbe állt, saját testét ajánlva fel ezzel a démonnak. A hagyományos idézőszövegek recitálása után Neuburg azt látta, hogy mestere csuklyás alakjának helyén a háromszögben egy csábító, meztelen nő áll, aki megpróbálta őt kicsalni a védelmező körből. Choronzon ezután reszkető öregember, hatalmas óriáskígyó képében próbált könyörgéssel, megfélemlítéssel hatni rá, majd a szomjas, vízért könyörgő Crowley képében jelent meg. Végül meztelen férfi alakját magára öltve kiugrott a háromszögből, homokot szórt a varázskörre, és a megbomlott védelmen átgázolva birokra kelt Neuburg-gal, aki végül kilökte őt a körből, és tőrével helyreigazította a vonalban keletkezett hiányt. Crowley végül győzedelmeskedett a testét uraló démonon, és a homokba rótta Babalon istennő szent nevét.

​

Choronzon a Zax nevű tizedik Aethyr uralkodó démonja. Crowley szerint a Zax régiója tulajdonképp megegyezik a kabbala Daath szefirájával, mely elválasztja a természetfeletti világokat a látható természettől. A démon felett diadalmaskodó Crowley ezért a sikeres invokációtól kezdve Magister Templinek tartotta magát, így egyike lett a sokat emlegetett titkos főnököknek, akik a világ okkult rendjeit irányítják.

​

Ezekben az években jelentette meg Crowley The Equinox című vaskos, több száz oldalas folyóiratát, évente két alkalommal, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején - az első szám 1909-ben látott napvilágot. A harmadik számban többek között nyilvánosságra hozta a Golden Dawn néhány alapvető mágikus szertartását, melynek titokban tartására eskü kötelezte. A feldühödött Mathers bírósághoz fordult, és sikerült elérnie az ominózus szám betiltatását. Crowley fellebbezett, és ekkor a bíróság az ő javára döntött. 1913-ig összesen tíz szám jelent meg. Ekkoriban terjedt el Crowley-ról az a - kétségtelenül önmaga által terjesztett hír - hogy ő a híres, francia mágus, Eliphas Levi reinkarnációja, aki ugyanabban az évben halálozott el, amikor Crowley megszületett, de azt is állította, hogy a XVIII. századi Cagliostro gróf, az Egyiptomi Szabadkőművesség atyja, VI. Sándor, a hírhedt Borgia pápa, Edward Kelley, Dee Énoki munkatársa, valamint Ankh-f-n-khonsu, a Hórusz-sztélén szereplő egyiptomi pap szintén az ő előző inkarnációi voltak.

​

1910. tavaszán Crowley tanítványaival megidézte Bartzabelt, a Mars szellemét, aki előre jelezte számára a közelgő világháborút. Ugyanezekben a hónapokban megismerkedett egy Leila Waddel nevű, új-zélandi hegedűművésznővel (Soror Cybele), akit szintén tanítványául fogadott. Csodálatos Hold-rituálét komoponált és adott elő Neuburg-gal és Leilával, valamint a londoni Caxton Hall-ban előadta velük saját, Eleuziszi misztériumok című mágikus-ezoterikus előadás-sorozatát. Az eleuziszi rituálékat a görögök Demeter és Persephone tiszteletére tartották, ezek voltak az ókor legszentebb és legtitkosabb beavatásai. A következő évben Crowley ismét Észak-Afrikába utazott, ahol folytatta különböző mágikus kísérleteit. Elsősorban szabadkőműves rituálékkal kísérletezett. Tapasztalatait a Magical Instructions (Mágikus útmutatások) című művében foglalta össze. Elkezdte kidolgozni a görög kabbala rendszerét, mely a Liber MCCLXIV-ben található (bizonyos részeit először 1979-ben publikálta az OTO). Ezen a nyáron egyébként Crowley nem kevesebb, mint tizenkilenc könyvet írt különböző mágikus, okkult témákban.3

​

Isadora Duncan, a legendás táncosnő egyik bálján megismerkedett a háziasszony egyik legjobb barátnőjével, Mary d'Esté Sturges-szel, és hamarosan igen közeli kapcsolatba keveredett vele. A nő később Soror Virakam néven bukkan fel az írásaiban. Elutaztak St. Moritz-ba, ahol Mary a sok ital és a szeretkezések hatására transzba esett, víziókat látott, majd kis idő múlva egy Ab-ul-Diz nevű szellem üzeneteit kezdte el közvetíteni. Ennek tanácsára Olaszországba utaztak, és Nápoly mellett ráakadtak arra a villára, melyet Ab-ul-Diz korábban részletesen leírt nekik. A villa neve Caldarazzo volt, ez mélyen megrázta a mágust és egyben döntő bizonyítékot látott benne a szellem szavahihetőségére: a név számértéke összesen 418-at ad ki, mely megegyezik Boleskine számértékével, de ami még fontosabb, az "Eon Szavá"-val is (MAKAShANH - a 27. énoki Aethyr angyalától kapta ezt a szót). Crowley itt írta meg a Book Four című könyvét.

​

Nem sokkal ezután egy német titkos rend, az Ordo Templi Orientis (A keleti templom rendje) nagymestere, Theodor Reuss megvádolta Crowley-t azzal, hogy elárulta okkult tanításaikat a The Book of Lies (Hazugságok Könyve) című munkájában. Miután kiderült, hogy Crowley - akinek korábban semmilyen kapcsolata nem volt az OTO-val - tőlük teljesen függetlenül, a saját tapasztalataiból kiindulva alkotta meg a nyilvánosságra hozott, szexuális jellegű tanításokat, a rend felhatalmazta őt angliai águk megalapítására és vezetésére. 1912-ben hivatalosan a rend tagjává vált, beavatták a legmagasabb, kilencedik fokozatra, és felvette a Baphomet nevet.

​

Az OTO a XX. század fordulóján alapult, azzal a céllal, hogy a nemi gyönyört, de különösen az orgazmust a metafizikai önmegvalósítás szolgálatába állítsa, leginkább az indiai tantrikus iskolák tanításait követve. Alapítója Karl Kellner volt, akit állítólag Indiában és Perzsiában avattak be a tantrikus és a szufi szexuálmágia titkaiba4, de valószínűleg az első, amerikai, rózsakeresztes rend megalapítójának, Paschal Beverly Randolph-nak5 egyik tanítványa révén ismerkedett meg a szexuálmágia rítusaival. A rendnek kilenc beavatási fokozata volt, de csak az utolsó háromhoz kapcsolódtak szexuális jellegű tanítások és módszerek. A hetedik fokozatig csupán a szexuálmágia teoretikus oldalával foglalkoztak. Rítusaikban gnosztikus, martinista, szabadkőműves, rózsakeresztes és Sat B'Hai hagyományokat elevenítettek fel. A nyolcadik fokozaton a beavatott mágikus maszturbáció során egy választott istennel vagy istennővel egyesülhetett, a kilencediken pedig tényleges partnerrel történt az egyesülés, mint az isten vagy istennő manifesztációjval.

​

1913. tavaszán Crowley megszervezte a Ragged Ragtime Girls nevű női színtársulatot, mely az ő mágikus rítusait adta elő zenével és tánccal fűszerezve. A nyár folyamán a társaságot meghívták Moszkvába, ahol egy kávéházban megismerkedett egy Ringler Anna nevű magyar lánnyal, aki szerinte olyan volt, mint "egy kiéhezett, nőstény leopárd". Mivel a lány erősen mazochista volt, Crowley pedig rendelkezett szadista hajlamokkal, különleges hat hetet töltöttek együtt, bár alig tudtak beszélgetni, mivel a lány igen törve beszélte a németet, Crowley pedig "szinte teljes orosztudását elfelejtette". Ezekben a hetekben írta meg talán legtöbbet idézett versét, a Hymn To Pan-t (Himnusz Pánhoz). Az év utolsó felét Párizsban töltötte, ahol Frater L.T. társaságában a szabadkőműves rítusokkal foglalkoztak. A Merkúr és a Jupiter istenségeit idézték meg.

​

A következő évben Neuburg társaságában Párizsban adott elő homoszexuális rítusokat, kettős céllal. Egyfelől fogyó anyagi javaikat próbálták gyarapítani, másfelől azonban korábbi életeiket kísérelték meg feltárni. Így például Crowley megtudta, hogy egyik, évezredekkel korábbi életében egy Aia nevű, krétai, templomi táncosnő volt.

​

1914. október 24-én az Egyesült Államokba utazott a Lusitania fedélzetén, és a háború végéig ott is maradt. Ideje nagy részében az OTO amerikai ágát próbálta megszervezni, de kevés sikerrel járt. Mivel öröklött vagyonának kezdett végére járni, újságírásra adta a fejét. Elsősorban a Fatherland című németbarát amerikai újság számára írt angolellenes cikkeket, önmagát ír hazafinak beállítva, melyet később azzal magyarázott, hogy a paródiának szánt írásokkal valójában a német propagandát akarta lejáratni. 1915. nyarát Evangeline Adams-szel töltötte, verseket költött, cikkeket írt a Vanity Fair magazinnak, és gondtalanul élvezte a napos tengerpart örömeit. Kiadta az International című magazint, és még a festészettel is megpróbálkozott. Hatásos, expresszionista stílusban készült képei vegyes fogadtatásra leltek, de mindenképp felkeltették a nagyközönség figyelmét.

​

Megismerkedett két nővel, akiket önéletrajzában a Macskának és a Kígyónak nevez; Pasht-nak és Apophis-nek. Crowley beleszeretett a Macskába (Jane Foster - Soror Hilarion), aki azonban visszautasította őt, és ezt a Kígyón (Hellen Hollis) bosszulta meg, akit szadista módon ölelt, miközben gyűlölte. Ezután azonnal mély, szinte halálos álomba zuhant, melyből - úgy érezte - megtisztulva ébredt, és felkészült a "tiszta szerelemre". Megérezte magában a Mágus erős akaratát, és elhatározta, hogy a Macskával fogja nemzeni a "mágikus gyermeket".

​

1915-ben az őszi napforduló idején mágikus rítusok sorozatát adta elő célja érdekében. Csalódás érte, a Macska nem fogant meg a távolban. Később azonban, 1916-ban, a nyári napéjegyenlőség idején, pontosan a rítus után kilenc hónappal meglepve értesült arról, hogy a rend egyik új beavatottja, Charles Stansfeld Jones (Frater O.I.V., a későbbi Frater Achad) az Abyss Újszülöttjévé vált - azaz elvégezte azt a mágikus rituálét, mely során bejárta a Daath szefirát, és "belezuhant az Abyss mélységeibe, majd meztelenül emelkedett ki belőle, akár egy újszülött" (ezt a rítust 1905-ben Crowley is elvégezte). Jones állítólag pontosan tisztában volt vele, hogy ezzel a lépéssel ő válik a Gyermekké, azzá, akit a Liber AL megjövendöl.6 Ez a Gyermek fogja felfedni a Liber AL Kulcsát a jövendölés szerint, és később valóban Frater Achad volt az, aki magyarázó kiegészítéseket fűzött az eredeti íráshoz.7

​

Rengeteget utazott, járt többek között New York-ban, Philadelphiában, Detroit-ban, Chicago-ban, Seattle-ben, Vancouver-ben, San Francisco-ban, Los Angeles-ben és San Diego-ban, hajózott a Colorado folyón, és meglátogatta a Grand Canyon-t.

​

Bár Crowley elvégezte a Choronzon megidéző rituálét, mely Magister Templivé avatta őt, régóta érezte, hogy a következő fokozathoz érkezett. Majd olyan jelet kapott, mely megerősítette eme feltételezésében egyik útja során, 1915. októberében. Fokozata szimbólumaként egy pecsétgyűrűt viselt, melyben egy lapis lazuli kő volt, saját titkos jelével díszítve. A gyűrűt platinum fedél fedte, mely piramisokkal volt kiszegecselve, ezek a Várost kívánták ábrázolni, melyben a Templom Mesterei lakoztak. Egy meditáció során, a vonaton ülve hirtelen úgy érezte, le kell tépnie ezt a fedelet. Mire beért a hotelbe, felfedezte, hogy a kő kiesett foglalatából. Másnap reggel keresni kezdte, és meg is találta a pályaudvaron, hét darabra törve. A fedél letépése azt jelképezte számára, hogy "kilépett a Piramisok Városának sötétjéből". Ezzel tulajdonképp elfogadta a Mágus fokozatot, melyre tudatosan készült. Ekkoriban érlelődött meg benne a Thelema Törvényének gondolata, és újból mágikus ceremóniákkal kísérletezett. Kezdte magát azonosítani a Thelema (Akarat) szóval, és amikor San Francisco-ban egy nagyobb, összegyűlt tömeg előtt kellett beszédet tartania, már a "Do what thou wilt shall be the whole of the Law". (Tégy, amit akarsz lészen a törvény egésze.)

​

Kudarcát a Macskával egy újabb kísérlet követte a következő nyáron, melyhez a Majom (Alice Coomaraswami) és a Bagoly (Gerda Maria von Kothek) néven emlegetett nők szolgáltak volna alanyul. Crowley a kiszámíthatatlan, szeszélyes Majmot választotta, aki azonban hamarosan elutazott Angliába, így vele sem sikerült a Nagy Mű elvégzése.

​

Aleister a Pasquaney tó partján töltötte nyara további részét egy kis kunyhóban, közben rövid kalandba bonyolódott egy Ratan Devi nevű hölggyel, egy indiai vallás- és művészetkritikus feleségével. A nő hamarosan teherbe esett, de végül úgy határozott, hazatér Angliába a családjához, A hajóút során pedig elvesztette a gyereket. A szakítás után Aleister New Orleans-ba utazott, amjd onnan Floridába, egy rokonához. Utazásai közben egyre jobban szembesült a civilizáció összeomlásával, ahogyan látta, amint "az emberiség egyre mélyebbre süllyed a szolgaság mocsarába". Napjait egyfajta révült álomban töltötte, gátlás nélkül nyakalta az abszintot. Elvesztette minden hitét önmagában, olyannyira, hogy befejezte mágikus munkálatait, és egy sort sem volt hajlandó írni. "Ha a Mesterek azt akarják, hogy elvégezzem számukra a Munkát, akkor előjönnek és szólítanak" - írta önéletrajzában. Bár a titkos főnökök nem nyilvánultak meg, végül mégis meggondolta magát. Elvégzett egy Merkúr idézést. "Mercurius sum," mormolta magában, és valahonnan egy suttogó hang válaszolt neki: "Nem ez az, mondd ki görögül." "Ermeseimi" ("Ermeszeimi") - dünnyögte Crowley, és ekkor egycsapásra megvilágosodott előtte, hogy ennek számértéke 418, az Új Eon száma. Elszégyellte magát korábbi megingásáért, és megújult öröm töltötte el lelkét, amiért Mesterei nem hagyták el őt. Mágussá avatásának első periódusát ezzel zárja.8

​

New York-ban rövid időre összeköltözött egy lánnyal, akire későbbi írásában úgy hivatkozik, mint a "Kutyafejű Hermész, avagy Anubisz", a lány azonban hamarosan alkoholistává vált, ezért Crowley elhagyta, és októberben összeköltözött Roddie Minor-ral (Soror Ahitha - a Teve), a lány barátnőjével. Közben folyamatosan dolgozott Liber ALeph című munkáján. Legújabb, médiumi képességekkel megáldott skarlát asszonya segítségével egy újabb szellemmel vette fel a kapcsolatot, aki Amalantrah néven mutatkozott be. Aleister először igen szkeptikusan közelített a lány által "Varázslónak" hívott szellem üzeneteihez, és próbára tette. Mivel saját avatotti nevét (Baphomet) évekig próbálta meg helyesen leírni héberül, így ezt a kérdést szegezte a szellemnek. A szellem habozás nélkül választ adott: nyolc betűvel kell írni, a végén R-rel.9 A mágus összeadta a betűk számértékét, és 729-et kapott, mely akkoriban semmit sem jelentett számára. Rájött azonban, hogy ez nem más, mint 93, azaz egy kilenc egységnyi oldalú kocka térfogata. Megértette tehát, hogy a templomosok miért adták a Baphomet nevet bálványuknak: ő volt Mithras Apa, az egész templom sarokköve, melyre épült. Azt is felismerte, hogy a "xefas"10 (Chephas) névnek szintén ez a számértéke. Bebizonyosodott hát számára Amalantrah tudása - kinek neve szintén 729-et adott ki. Azt a következtetést vonta le, hogy ő, mint Baphomet, valóban az új temlom első építőköve.

​

Ezek után Crowley megkérdezte a szellemet, hogy vajon saját, teljes nevét (To Mega Therion) használhatja-e a Nagy Rendben. Amalantrah azt válaszolta, nem, csak a Theriont (uerion) kell használnia. Ezen elgondolkodott, de egészen addig nem értette, amíg egy "véletlen" a kezébe nem adta a megoldást. A postahivatalban egy levelet talált, melyet szerkesztője hagyott ott számára, hogy válaszolja meg. A levelet egy bizonyos Samuel A. Jacob írta, pontosan ugyanabban az órában a keltezés szerint, mint amikor a szellem Crowley-nak a Therion nevet mondta. A levélben ez állt: "Kérem, tájékoztassák olvasóikat, hogy én, Shmuel bar Aiwaz bie Yackou de Sherabad kiszámoltam a Fenevad számát, és ez az ember száma: Th = 400 R = 200 I = 10 V = 6 N = 50, összeadva 666." Crowley alig mert hinni a szemének; mindemellett észrevette az Aiwaz11 nevet a levélíró nevében, és ezért azonnal tollat ragadott, hogy megkérdezze, hogyan betűzi azt. Eddig fogalma sem volt róla, hogy ez nem csak egy kitalált név, és bár próbálta leírni, AIVAS-nak írta, melynek számértéke 78, megegyezik a Mezla számértékével.12 Mr. Jacob az OIVZ betűket adta meg válaszában, melynek számértéke 93, azaz ugyanannyi, mint a Thelema illetve az Agape13 szavak értéke. Aleister tökéletesen le volt nyűgözve, pedig ekkor még nem is tudta, hogy a 93 értékét a háromszor 31 teszi ki, és ez a kulcsa a Liber AL-nak, melyet Frater Achad fed majd fel.

​

Egyre inkább úgy érezte, hogy Roddie lassan megszállottjává válik, ezért végett vetett a kapcsolatuknak. Szükségét látta annak, hogy mágikus erői felfrissüljenek, ezért 1918. nyarára a Hudson folyó egyik lakatlan szigetére vonult vissza, ahol lefordította a híres Tao Te King-et, újra kezdte jóga gyakorlatait, és meditációkba mélyedve próbálta előző életeit kutatni.

​

Megerősödve tért vissza New Yorkba, ahol januárban megismerte legújabb barátnőjét és egyben legnagyobbnak tartott szerelmét, Leah Hirsig-et, akit "Thot Majma"-ként emleget írásaiban. 1919. karácsonya előtt pár nappal együtt utaztak haza Európába. Crowley Londonba ment (ahol jelentős örökséget vett fel), Leah (Alostrael) pedig Svájcba a nővéréhez. Párizsban találkoztak újra, ahol Aleister megdöbbenve tapasztalta, hogy skarlát asszonya egy fiatal özvegyet fogadott fel szolgálólányként, aki olyan volt, akár "egy szomjazó virág", kétségbeesett, gyámoltalan és gyönyörű. Hamarosan szeretők lettek. Közben február 27-én Leah egy Ann Léa (Poupée) nevű kislánnyal ajándékozta meg. A gyermek azonban nem egészen tíz hónap múlva meghalt, és ez mélyen lesújtotta Crowley-t, Leah pedig a hír hatására elvetélte következő magzatát.

​

Márciusban Leah Londonba ment üzleti ügyeket intézni, Crowley pedig a Ji Csing-hez fordult, hogy megtudja, hol lenne legjobb helye a tervezett thelemita központnak. Végül a szicíliai Cefalú-t találta legalkalmasabbnak, ahol március végén kibérelt egy villát, és megalapította a Thelema (Akarat) nevű mágikus központot. Leah néhány hét múlva vissztért, és nekikezdtek mágikus ihletésű kísérleteiknek. A kolostorban, melynek belső falait Crowley obszcén freskói díszítettték, egymást érték a kábítószerfogyasztással fűszerezett sötét orgiák és kultikus szertartások. 1920. novemberében itt folytak a "Cephaloedium Munkálat" nevű kísérletek, melyekben Crowley a Neuburg-gal végzett párizsi rítussorozatok továbbvitelét látta. Leah és Crowley másik szeretője, eredetileg Poupée dajkája, Ninette Shumway (Sister Cypris) durva veszekedésekbe keveredtek, és hátborzongató pletykák kaptak szárnyra az egész kolostorról. Ninette egyébként szintén szült két kislányt a mágusnak: az elsőt 1920. november 26-án, aki a hangzatos Astarte Lulu Panthea nevet kapta; a másodikat, Isabella Frauxot pedig 1923. május 19-én.

​

1921-ben Crowley a Leah társaságában celebrált rituálén felvette az Ipsissimus címet, és megírta a Liber Samech-et. 1922-ben kiadta a Diary of a Drug Fiend (Egy kábítószerélvező naplója) című könyvét, Alostraelnek és a kis Lulunak ajánlva. Az angol sajtó ezek után elindította ellene rágalomhadjáratát. Ekkor kapta Crowley a "világ leggonoszabb embere" címet a John Bull nevű magazin egyik újságírójától.

​

A Thelema körülötti botrányra végül Crowley legkedvesebb tanítványának, a csupán huszonhárom éves Raoul Loveday-nek a halála tette fel a koronát, akinek a haláláért a sajtó Crowley-t tette felelőssé, pedig valójában májgyulladás és bélhurut végzett vele (fertőzött patakból ivott). A brit The Sunday Express-nek Loveday felesége, Betty May tálalta ki a mágikus orgiák minden részletét. A Thelema ellen indított angol sajtóhadjárat végül oda vezett, hogy 1923-ban Benito Mussolini parancsára Crowley-t kiutasították Olaszországból. Tuniszba utazott, itt fejezte be Confessions (Vallomások) című monumentális (kilencvenhat fejezetes) önéletrajzát, mely azonban teljes terjedelmében csak jóval Crowley halála után, 1969-ben jelent meg. Tunisz az egyik mélypontnak bizonyult életében; akut hörghurutban szenvedett és mind a betegség, mind a kezelés igen megviselte a szervezetét.

​

Következő skarlát asszonya a vagyonos, amerikai Dorothy Olsen (Soror Astrid) lett, akivel Párizsban ismerkedett meg 1924. szeptemberében. Együtt tértek vissza Tuniszba. Mivel Reuss, az OTO nagymestere 1921-ben meghalt, helyét Heinrich Tränker vette át, ő azonban 1925-ben felkérte Crowley-t az OTO vezetésére. Ezzel a lépéssel azonban a rend sok tagja nem értett egyet, így végül szakadáshoz vezetett. A rend egyik része, köztük Martha Künzel és Karl Germer Crowley-t támogatta, míg Heinrich Tränker, Albin Grau és Henri Birven kiváltak a rendből, és megalakították a "Pansophical Lodge" elnevezésű páholyt. Eme szervezet mindenben elhatárolta magát Crowley tanaitól. Egy év múlva azonban ez is felbomlott, és az addig semleges álláspontra helyezkedő Eugen Grosche csatlakozásával - aki eredetileg Crowley-t támogatta, de Germerrel csúf vitába keveredett - megalakult a Fraternitas Saturni. Kijelentették, hogy elfogadják "Master Therion"-t, mint prófétát, és a Liber AL-t is alkalmazták, némi változtatásokkal,. azonban mereven elhatárolódtak az OTO egészével való mindennemű kapcsolattól.

​

A mágus a következő években Franciaországot, Németországot és Észak-Afrikát járta. Mivel az angol kiadók sorra visszautasították könyveit, Párizsban jelentette meg őket. 1928-ban ott találkozott Israel Regardie-vel (Francis Israel Regudy), aki a titkárává lett The Serpent (A kígyó) néven. A fiatalember eredetileg a Societas Rosicruciana in America nevű szervezet beavatottjaként tevékenykedett, amikor azonban találkozott Crowley írásaival, rögtön levelet írt neki. Regardie P. R. Stephenson-nal közösen két éven belül kiadta a The Legend of Aleister Crowley (A. C. legendája) című művét, melynek célja a "mesterről" a társadalomban kialakult kép alakítása, jobbítása volt, később, 1937-ben pedig kiadta a The Golden Dawn (Az Arany Hajnal) című könyvét, melyben a rend mágikus rítusait és beavatási szertartásait mutatja be. A könyv nagy vihart kavart, de manapság a nyugati ezoterizmus egyik legfontosabb alapműveként tartják számon.

​

Crowley 1929. augusztus 16-án Lipcsében vette feleségül a nicaragua-i származású Maria Ferrari de Miramar-t, akit voodoo-főpapnőként emlegetett. Ugyanebben az évben jelentette meg összefoglaló alapművét a mágia művészetéről, Magick in Theory & Practice (Mágia elméletben és gyakorlatban) címmel.

​

A harmincas évek elején Németországban és Portugáliában kalandozott. Egymást váltogatták mellette a skarlát asszonyok: előbb a tizenkilenc éves Hanni Larissa Jaegar (1930) lett a szeretője. Maria hamarosan alkoholistává vált, és amikor Crowley levélben szólította fel a válásra, a nő súlyos kényszerképzetekkel pszichiátriai klinikára került. Hanni közben teherbe esett a mágustól, aki naplójában igaz, nagy szerelmet emlegetett - később azonban csak "A Szörny"-ként hivatkozik a lányra. Kapcsolatuk nem tartott tovább néhány hónapnál. Szakításuk után pedig a lány hamarosan öngyilkosságot követett el. Mindeközben Dorothy Olsen is belehalt alkoholizmusába. Majd Bertha "Bill" Busch (1931), végül Pearl Brooksmith (Anu) (1933) következett, de egyik sem maradt huzamosabb ideig. 1932-ben Crowley megvált Regardie-től is, mivel bizonyos bírósági perek miatt nem engedhette meg tovább magának egy titkár tartását. Regardie mélyen megbántódott és csak évek múlva volt képes megbocsátani barátságuk romba dőlését. 1934-ben egy tizenkilenc éves lány, Patricia Deirdre MacAlpine egy fiúval ajándékozta meg az öregedő mágust. (Aleister Ataturk 1978-ban halt meg.)

​

Késői munkáinak egyik legfigyelemreméltóbbb darabja, az Eight Lectures on Yoga (A jóga nyolc leckéje) 1938-ban jelent meg. A negyvenes években továbbra is rendszeres kapcsolatot tartott fent az OTO-val. 1944-ben kiadta a The Book of Thot (Thot könyve) című munkáját, melyhez Frieda Harris festette meg az általa kigondolt Tarot-lapokat.

​

Egy csendes, kisvárosi panzióban, Hastings-ban töltötte hátralévő éveit, a heroin, a morfium és az alkohol rabjaként, de aránylag rendezett anyagi körülmények között, hála néhány amerikai tanítványának, akiktől rendszeres pénzküldeményeket kapott. Itt dolgozott utolsó jelentős művén, a Magick Without Tears (Mágia könnyek nélkül) című munkán. Rendszeres látogatókat fogadott, és élénk levelezést folytatott követőivel, rajongóival.

​

Crowley 1947. december elsején halt meg, Pat és a kisfia virrasztott mellette. Utolsó cselekedeteként azt tartják számon, amikor megátkozta a doktort, aki nem akart neki több heroint adni. (Az orvos a mágus halála után következő napon szintén meghalt.) A kis Aleister sötét árnyakat látott az utolsó két napon a ház körül. Crowley rendelkezésében az OTO gondjaira bízta őt, azt kívánta, ne szenvedjen hiányt semmiben.14 Frieda Harris gondoskodott róla és anyjáról is. Crowley-t Brightonban hamvasztották el, hamvait pedig elküldték amerikai tanítványainak.

​

Részlet Osara és Saddie LaMort "Crowley, a Fenevad mágiája című könyvéből